Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 25/3. (2000-2001) (Szombathely, 2002)
Kádár Zoltán: Spincibus Augustis
SAVARIA 25/3 (2000-2001) PARS ARCHAEOLOGICA ebben az összefüggésben a szerepük az őrzés, a rontó erők távoltartása volt a szentélytől. 14 A magyarországi kulturális élet szempontjából figyelemreméltó, hogy Carl Maurer nyugat-magyarországi díszletfestő 1825-ben Pozsonyban a mozarti remekműhöz, a Varázsfuvolához készült tollrajzán (1. kép) olyan Isis és Osiris istenek tiszteletére épített szentély látható 15 , melynek kapuzata előtt, a lépcsőfeljáró két oldalán sphinxek feküsznek. A kompozíció mintaképéül - tekintve a klasszicizmusnak az ókori egyiptomi kultúra iránti nagy tiszteletét - talán a herculaneumi freskó szolgált... SPINCIBVS AVGVSTIS Nella vita religiosa pagana di Pannónia Superiore hanno particolare rilievo gli altari consecrati alla divinita enigmatica, alla sfinge; questi monumenti sono stati trovati in Szombathely (l'antica Savaria). Fra i due lapide con iscrizioni relativi a questa divinità, degno di grande interesse quello che porta la dedicazione: Sp(h)incibus Aug(ustis). Secondo l'interpretazione dell'autore questi sono i custodi dell'Iseo, come si vedono su un affrecso dell'Iseo di Ercolano, conservato ora nel Museo Nazionale di Napoli. E mérita attenzione un disegno - fatto dopo tanti anni - nell'ottoçento nell' Ungheria Settentrionale in Presburgo (in ungherese Pozsony, ora Bratislava, Slováccia). Quest'opera di arte di С Maurer - disegnata per un progettore di scenari all'un spettacolo di „Flauto Magico" di Mozart rappresenta il tempio di Iside e di Osiride di maniera che suH'affresco di Ercolano. KÁDÁR Zoltán H-l 118 Budapest Alsóhegy u. 28. 14 A sphinxek őrző szerepét hangsúlyozza: HERBIG, s.v. „Sphinx", in: PWRE III R/A. 1929. 1749. h.: a savariai sphinxeket a keleti hagományok keverékének tartja BALLÁ, L. Cultes orientaux a Savaria. in: Studia etnographica et folcloristica in honorem Béla Gunda. (Red. Szabadfalvi J. - Újvári Z.) Debrecen, 1971. 474. sk; helyi eredetűnek véli TÓTH I. Hic Numina adsunt. A Népvándoríáskori Fiatal Kutatóinak VII. összejövetele, (szerk. Kiss M. - Lengvári I.) Pécs, 1998. 9. 15 B. SCHULTZ H. Színházi díszlet, in: Művészet Magyarországon 1780-1830. Katalógus, Budapest, 1980. 263.; no. 244, 53. t. 86
