Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 25/3. (2000-2001) (Szombathely, 2002)

Ilon Gábor: Egy valódi „Via Rustica” Savaria territoriumán

S A VARI A A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE SZOMBATHELY 25/3 (2000-2001 ) PARS ARCHAEOLOGICA 2002 EGY VALÓDI „VIA RUSTICA" SAVARIA TERRITÓRIUMÁN ILON GÁBOR SAVARIA MÚZEUM Szombathely 2000. március 13. és június 2. között folytattam megelőző feltárást a Szombathelyhez kapcsolt Zanat község határában (1. ábra) a Bogáca(i)-ér keleti (Zanat felé) és nyugati (Szombathely felé eső) oldalán. A finanszírozást a Vas megyei Közútkezelő Kht-val kötött szerződés alapján a magyar állam biztosította. A feltárás során összesen 12.110 m

2-t tártunk fel. Az apropó az volt, hogy az elkerülő út II. szakasza nyomvonalának régészeti emlékeit kellett feltárnunk. E munka során kora rézkori település gödrét, a kora bronzkori harangedényes kultúra telepjelenségeit, késő kelta telep objektumait, egy római kori villához tartozó temető (a 6. sírból TRAIANUS ezüst denára 103-111. BMC 3. 163.) néhány sírját

1 és leletek hiányában keltezhetetlen, valamint késő középkori és újkori (az utóbbi alagcsövezés) jelenségeket hoztunk napvilágra. A kulturális örökség talán legszenzációsabb emlékét azonban az e közlemény tárgyát képező római kori utak jelentik. Az utak kivitelezésének és használatának korát az árkokban (149. objektum: II-III. századi legkésőbb SEVERUS kori erősen kopott és a 176. objektumból: MARCUS AURELIUS sestertiusa Róma, 170-172 BMC 4. 1388, 1423 kopott) és az út felszínén talált érmek (IX. és XVI. kutatóárok közötti gépi humuszolásból I-II. század sestertius)

2 és edénytöredékek, valamint egy terra sigillata edénytöredék (4. ábra) határozzák meg. Másként a feltárt (2. ábra) utak - nagy valószínűséggel - a II. században már bizonyosan létezhettek, s ezeket a Provincia feladásáig használhatták is. Idő hiányában a Bogáca-értől csak keletre, az épülő elkerülő út nyomvonalának csupán 20 m szélességű sávjában végeztethettem magnetométeres felmérést PUSZTA Sándorral. Ezzel azonban - sajnos - éppen elkerültük a később megtalált utakat. A kutatóárkok ásását a gépi humuszolás követte, majd kézi munkával tártuk fel és bontottuk ki az útszakaszokat (2-3. ábra), amelyek nem rendelkeztek szilárd (habarcsos-kavics) burkolattal, de kavicsalapozásra utaló nyom sem került elő. Az utak szerkezetileg így tulajdonképpen csak egy közlekedésre használt felületből és ennek két oldalán ásott árokból álltak. A három előkerült út szélessége nem azonos. Ez talán rangjukat, fontosságukat jelzi. Ilyen megközelítésből a legjelentősebb útszakasz a 148 m hosszúságban feltárt, 4.5 - 5 m (közlekedő felület), 7 m (árkokkal) szélességű kelet - nyugati irányú, Savaria felé vezető (2. ábra) lehetett, amely keresztezte a Bogáca-eret. Itt fahíd állhatott. Ennek maradványait azonban sem a mederben, sem azon kívül - markológép alkalmazása ellenére - nem találtuk meg. A híd előtt az út a 1 Feldolgozásra átengedve Bíró Szilvia egyetemi (ELTE) hallgatónak. 2 A meghatározásért Torbágyi Melindának (MNM) e helyütt is köszönetet mondok. 69