Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 25/3. (2000-2001) (Szombathely, 2002)

Fitz Jenő. Gorsium társadalma a feliratok alapján

SAVARIA25/3 (2000-2001) PARS ARCHAEOLOGICA Magn[o] kiegészítés, amelynek különös jelentőséget ad az a körülmény, hogy ennek az istennek állított aquincumi oltárt 64 június 11-én állították, azaz a kelta-jellegü isten kapcsolatban állha­tott a Gorsiumban is tisztelt Teutanus-szal. 65 Nem lehetetlen, hogy az oltár hiányzó felső részén Teutanus neve is szerepelt, ebben az esetben a templom e két istenség kultuszára épült. Bizonyára a városelőkelői közé számítottak azok a jövevények is, akik más városokban viseltek valamilyen tisztséget. Közöttük a legrangosabb Ti. Claudius Avedius lehetett Brigeti­oból, alighanem a municipium egyik decurioja, aki feleségét, - a talán gorsiumi illetőségű -Aelia Gemellát temette el a gorsiumi temetőben. 66 Ugyancsak. Brigetioban tartozott a város augustalisai közé a raetiai C. Dignius Secundianus, aki életében magának és népes családjának állított szép síremléket, elsősorban kegyes feleségének, a kivételes és szemérmes Aurelia Deccianak, «akinek halálát panaszlom, amely távollétemtől szenvedve történt.» 67 Secundianus, mint a felszabadított rabszolgák közül sokan, élelmes, állandóan úton lévő üzletember lehetett, akiért hiába sorvadozott sokgyerekes felesége. A provincia fővárosából áttelepültek között Gorsiumban temetkezett M. Aurelius Tertullus, aki, ugyancsak az augustalisok szervezetéhez tartozó sexvir volt. A sírt feleségével, Julia Ursulával osztotta meg. 68 A számtalan sírkő, amelyen Gorsium polgárai magukat és családjukat megörökítették, jó arcú, sokszor szellemmel teli férfiakat, gondosan és a legújabb divat szerint öltözött nőket ábrá­zol 69 , vagy kemény parasztasszonyokat, akik másfél évszázaddal a római berendezkedés után is hagyományos népviseletükhöz ragaszkodtak, sírköveikre a kelta hitvilághoz tartozó jeleneteket faragtatták. A romanizáít lakosság sírkövei ezzel szemben az antik kultúra és művészet ismere­tét és szeretetét juttatták kifejezésre. Az egyik sírkő középső mezőjében a görög mitológia •i70 ismert jelenete látható, Iphigenia menekülése a Taurusok földjéről , egy másik töredéken a halott nő karosszékben ül, előtte szolgálója ékszeres kazettával kezében 71 , ahogy azt az antik művészet fénykorában, a Krisztus előtti V. században, így Hegeso athéni síremlékén, jelenik meg előttünk. A volt katonák, a bennszülöttek és a városban megtelepedett polgárok mellett a városfa­lak között és azokon kívül a feliratokon több említés történik az alacsonyabb társadalmi réte­gekről is. Rabszolga rieve mindeddig nem került elő, de azok a libertusok, akik nem máshonnan telepedtek át, az eleven gazdasági viszonyok csábításának engedve, szabadságukat hosszabb­rövidebb szolgálat után helyben nyerték el. Ilyen volt Aurelia Sura és családjának tagjai, Au­relius Fortunius és Aurelia Candida, akiknek volt gazdáik, Aurelia Lucilla és M. Aurelius Maxi­mianus állítottak síremléket. A sírfelirat az úr és a szolga közötti bennsőséges viszonyt fejezi ki - libertis carissimis, a legdrágább libertusoknak, nutrici pientissimae, a leggyöngédebb dajká­64 Kuzsinszky_1937, 127-128. 65 CIL III 3347. 66 CIL, III, 10338. 67 CIL III 3355. 68 CIL III 3354. 69 Fitz 1983, 31, 27.SZ.; 38, 38. és 40.sz. 70 Fitz 1983, 38,23.sz. 71 Fitz 1983, 11, lO.sz. 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom