Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 25/3. (2000-2001) (Szombathely, 2002)

Borhy László. Venus Anadyomené-szobor torzója Savariából

SAVARIA A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE SZOMBATHELY 25/3 (2000-2001 ) PARS ARCHAEOLOGICA 2002 VENUS ANADYOMENE-SZOBOR TORZÓJA SAVARIÁBÓL BORHY LÁSZLÓ ELTE ВТК RÉGÉSZETTUDOMÁNYI INTÉZETE Budapest 1991-ben a szombathelyi Fő téren SOSZTARITS Ottó által vezetett régészeti feltárásokon egy kevert, átégett rétegben női alakot ábrázoló, 23.4 cm magasságú, márvány szobor töredéke került elő (l.a-d kép; 2.a-d kép).

1 A telt idomú, hosszú hajú,

2 enyhén S-vonalban ívelő felsőtesttel, ferde vállal ábrázolt női alak feje az áll-indításnál, mindkét karja a váll-indításnál, mindkét lába pedig a térdhajlat alatt letört. Papilla nélkül ábrázolt, kicsi és gömbölyű kebleit aránytalanul alacsonyan helyezte el a művész (З.а-b kép). Szabályos kör alakjában megjelenített köldöke alatt hasa enyhén domborodik. Combjait a szőrzet nélkül ábrázolt, háromszög alakú, már-már stilizált szeméremtest alatt szorosan összezárja, de lábai a térdhajlat alatt szétnyíltak. Jobb lába valószínűleg kinyújtva (Standbein), bal lába pedig - a töredékből ítélve - feltehetőleg behajlítva (Spielbein) folytatódott. A felsőtest enyhén elfordul a jobb tartóláb irányába. Az összezárt combok éles választóvonallal érintkeznek egymással és a szeméremtesttel; ugyanez a vonal fut végig hátul, a hátközéptől az ülepen át az összezárt combokig. Mind a bal, mind pedig a jobb comb oldalán domborúan kiemelkedő törésfelület látható, amely egy-egy oldalt elhelyezett mellékalak vagy támaszték maradványa lehet. A szobor kevéssé plasztikus, részleteiben leegyszerűsített, összességében nem túlságosan kvalitásos alkotás benyomását kelti. A töredékesség ellenére is kétségtelen, hogy a márványszobor Aphrodité-Venust ábrázolja. Előképe a Kr. e. 5. században született a mitológiai történetsorból kiragadott, a hajából a tenger habjait (aphros) kifacsaró Aphrodité Anadyomene alakjában. Míg a születéstörténetet teljes egészében bemutatta Apellés (Kr. e. 4. század) utóbb Rómába hurcolt, és ott megsemmisült festménye, addig a klasszikus és a hellenisztikus kori szobrászati alkotások a "főszereplő" kiragadására és monumentalizálására szorítkoztak. A Kr. e. 5. században rögzült Aphrodité Anadyomené-típusnak számos, széles körben elterjedt variánsa keletkezett. A savariai márványtorzó művészettörténeti meghatározása és besorolása érdekében érdemes ezeket a jól ismert csoportokat és variánsokat röviden áttekinteni (DELIVORRIAS 1984,2, 151). 1 Megköszönöm kollégámnak és barátomnak, Sosztarits Ottónak (Szombathely, Savaria Múzeum), hogy a leletet feldolgozásra és publikálásra átengedte. Ideiglenes leltári szám: 24.002. A tanulmányt dr. Szentléleky Tihamérnak ajánlom, akinek ásatásain a savariai Iseumban és a Romkertben az 1970-es évek második felében magam is részt vettem. 2 A hosszú haj a nyak kétoldalán schematikusan ábrázolva, a nyak vonalaival párhuzamosan a vállig érő, hátul pedig a hátra tapadva, laposan ábrázolt, középen V-alakban szétváló fürtök formájában őrződött meg (З.а-b kép). 27