Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 25/3. (2000-2001) (Szombathely, 2002)

Vámos Gábor: Növényjelenségek a Borostyánkő út magyarszecsődi szakaszán

VÁMOS GÁBOR: Növényjelenségek a Borostyánkő út magyarszecsődi szakaszán A növényzeti jelenségek megfigyelését természetesen az adott területet borító növény vegetációs ideje szabja meg egyértelműen. így például a gabonanövények által interpretálható jelenségeket, a normálistól eltérő, vontatott növekedési ütemet csak áprilistól-júliusig lehet tanulmányozni. A jelenségek intenzitása itt is időszakonként eltérő lehet. A fotótechnika rohamos fejlődésével új eljárások segítik a régészeti célú leletfelderítést. Ilyen hasznos eljárások közé tartozik a színes infrafelvétel, a színtorziós és a thermovíziós technikával készült fotó, vagy digitális űrfelvétel. A növényvédelemben használatos hőfényképek, amelyek a mezőgazdasági táblákon művelt növények esetleges betegségeiről adnak infomációt szintén thermovíziós elven alapulnak és a gabonanövények érési fázisában szolgáltathatnak eredményekkel. A növényzet jelző szerepéről A régészeti célú légifényképezés szempontjából első lépésben alapvetően megkülönböztethetünk talaj- és termésjelenségeket. A talajjelenségek is egyszerűen az emberi beavatkozás eredményei. Az egykori bolygatás miatt az eltérő szerkezetű talajrétegek a beavatkozás mértéke és természete szerint keveredhetnek, oxidálódhatnak, így különböző színű föld kerülhet a felszínre. A növényzettel időszakosan nem fedett boronált szántóföldeken ezek a jelenségek jól láthatók. Az év során a vegetációs időszakban, ezeket az objektumokat növényzet fedi majd, és ideális esetben ezek a jelenségek átalakulhatnak termésjelenségekké, amelyek szintén sok információval szolgálhatnak. A növényi jelenségek létrejötte, mint azt már korábban említettem bonyolult és összetett hatásokon alapszik. A régészeti jelenségek által okozott talajszerkezetben eltérések, anomáliák kihatnak az azokat fedő növények táptalajára, így közvetett úton magára a növényre is. A növények víz- és tápanyagháztartásában fellépő változások alaposan kihatnak a növekedési ütemükre és életképességükre. A növények is, mint más élőlények, különböző érzékenységűek lehetnek és specifikusan más és más hatásokra erősebben, vagy gyengébben reagálhatnak. Növekedésbeli változásokat okozhat például a növény számára: a nem megfelelő talajtípus kötöttsége, a talaj savassági értéke, víz- és tápanyag-gazdálkodása, a talajszemcsék dinamikája és a talajtól független, de fontos tényező a klíma is. A növényzeti jelenségeknek két típusát különböztethetjük meg. Léteznek a növényzet növekedésére pozitív hatást gyakorló régészeti jelenségek (mint például az árkok), amik úgynevezett "pozitív termésjelenségeket" eredményeznek (3. ábra), és létezik ennek ellentéteként a vegetáció csökkent növekedésével járó, negatív termésjelenség is (4. ábra). (ERDÉLYI 1998, 45) 207