Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 25/3. (2000-2001) (Szombathely, 2002)
Balogh Beáta–Sosztarits Ottó–Szilasi Attila Botond: A Szombathely Éva malom területén feltárt kora római falfestmény és topográfiai jelentősége
SAVARIA 25/3 (2000-2001) PARS ARCHAEOLOGICA 1/114-115.) is. Az okkersárga alapon lévő füzérmotívum analógiája pedig Commugny. В., Nyonban található meg. (DRACK 1950, Taf. III. 66-67.) A keretelő motívumokon kívül a Kat. No. 38. stukkó frízsorát alkotó egyes motívumokra is vannak analógiák: - palmettalevél: BARBET 1981, 938-939. Fig. XII.c. - tulipán: PRASCHNIKER-KENNER 1947, 209 Abb. 210. (7168); ill. DRACK 1950, Taf. XXXIII. VIII. A falfestmény rekonstrukciója A festmény keretmotívumának és mezőkiosztásának rekonstruálására először EDŐCS Judit restaurátor és SOSZTARITS Ottó, az ásató 1997-ben egy kiállítás kapcsán tett kísérletet. Dolgozatunk során készült el az az elvi rekonstrukció, mely a korábbiakat revideálva és újabb darabokkal kiegészítve teljesebb, egységesebb összképet eredményezett. Az elvi rekonstrukció kivitelezésére 2001. szeptemberében került sor, melynek eredménye először a Savaria Múzeumban megrendezett "Utazás a föld alatti Vas megyében" című kiállításon volt látható. Munkánk elkészítése során két lehetőség kínálkozott: a főbb motívumok összeállításával, a falfelületen való helyük és hozzávetőleges térbeli kiterjedésük meghatározásával a belső tér hangulatát megragadni, vagy a kevés biztos adat ellenére megkísérelni a helyiség díszítésének pontos méreteken, arányokon alapuló teljes rekonstrukcióját. A csábító lehetőség ellenére csak az első lehetőséggel tudtunk élni: a korlátozott felületről származó alig 100 töredék az eredeti összefüggések hiányában, a helyiség pontos méreteinek, falnyílásainak ismerete nélkül nem szolgáltattak elégséges információt a munka elvégzéséhez. A feldolgozás során - a technikai megfigyelések mellett - a töredékeket információtartalmuk szerint is csoportosítottuk. A legfontosabb szempontok a következők voltak: a töredékek funkcionális állása, színkiosztása, díszítése és alapozása. Első lépésben a freskó felépítésének alapelvét meghatározó primer töredékeket választottuk ki (a zöld keretelés különböző részeit, a kandeláber töredékeit, a stukkódarabokat, a lábazati töredékeket és a díszítőmotívumokat), majd a "tömegleletnek" számító szekunder darabokkal foglalkoztunk. Az ikonográfiái program és a szerkesztés alapelvei A KANDELÁBER - MOTÍVUM TÖREDÉKEI A kandeláber motívum a római falfestészetben mindig mezőválasztó szereppel bírt. Ez adta a festett falfelület függőleges tagolásának fő mondanivalóját, ritmusát. így különböző - egymáshoz képest szimmetrikus - önálló egységgel rendelkező felületeket, ún. tükörmezőket hozott létre (BARBET 1985, 14). Jelen esetünkben ez a kandeláber-motívum egy pompeji vörös alapon lévő, határozott, függőleges vonalban ívelő növényi ornamens (talán valamilyen absztrahált inda, mely erős kacsokban végződik) 9 , a tükörmező pedig - a meglévő nagyszámú okkersárga darab miatt - sárga színű. 8 Kr.u. I-II. sz. SCHMID rajzán még két töredék tartozott hozzá, amely az okkersárga alapú mező lezárását egy pompei vörös sávval oldotta meg (AFS 1/175 Fig/a ). 9 analógia: PRASCHNIKER-KENNER 1947, 199. Abb. 188: 8293. 178
