Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 25/3. (2000-2001) (Szombathely, 2002)
Balogh Beáta–Sosztarits Ottó–Szilasi Attila Botond: A Szombathely Éva malom területén feltárt kora római falfestmény és topográfiai jelentősége
BALOGH - SOSZTARITS - SZILASI: A Szombathely Eva malom területén feltárt kora római falfestmény... A FESTETT RÉTEGGEL KAPCSOLATOS MEGFIGYELÉSEK A falfestmény domináns színei a háttérként használt okkersárga, pompeji vörös és a fekete, és ritkábban a zöld. Ezekre festették rá az ornamentális díszítéseket különböző, az ábrázolásnak megfelelően kevert festékkel. Az alapszínek minősége nem egyforma. Az okker és a pompeji vörös nagyon ellenálló festékanyagok. Felszínük viaszos tapintású 4 , fényes és sima. A fekete alapszín közepes minőségű, kevésbé fénylik, de nem kopik nagyon. A zöld szín a leggyengébb minőségű. Felszíne matt, érdes tapintású. Az alapszínek minősége erősen befolyásolta a rájuk festett minta ellenállóképességét. Minél fényesebb az alap, annál könnyebben jön le róla a figurális vagy ornamentális díszítés, mert a minta anyaga nem tud infiltrálódni az alapszín viaszszerűen fényes, víztaszító anyagába. A sárga és a pompeji vörös alapokról tehát nagyon könnyen lekopik a rájuk festett motívum. Leginkább a vörös alapú kandeláber és a fekete lábazat esetében figyelhető meg ez a probléma (KatNo. 1-2, 4; 46-52). GEOMETRIKUS SZERKESZTÉS A geometrikus rendszerre épülő kompozíció megszerkesztéséhez használt eszközök nyomaival több helyen is találkoztunk: megtaláltuk a félkörívek megrajzolásához használt körző nyomát a középpontokban, az elválasztó sávokat pedig vonalzó segítségével húzták meg. Szabadkézzel a fehér gyöngysor (Kat. No. 10, 12, 14-18, 25), a stilizált virág- és levélmotívumok (Kat. No. 1113, 15-18, 20-21, 23-24), a kandeláber (Kat. No. 2, 5, 6, 8) illetve a füzérdíszítés (Kat. No. 2830) készült. VI. Stílusmeghatározás A dekoratív falfestés kérdésénél a művészettörténet főként a Kr.u.79-ben a Vezúv által eltemetett Pompei és Herculaneum falfestményeire, az ún. campaniai festésre támaszkodik. A finom stiláris különbségek tekintetbe vételével a római házak belső díszítésének korok szerinti osztályozását August MAU (MAU 1882) végezte el először. Az ő nyomán négy kort és ugyanannyi stílust különböztetünk meg (pompei I-II-III-IV) a Kr.e. 100 és Kr.u. 100 között keletkezett freskók esetében. Pannóniában az I.-II. századi falfest-ményeket általában a III. és IV. pompei stílusba szokták besorolni: ld. NAGY L., THOMAS E., PÓCZY K., MAU, BARBET táblázata (BARBET 1985, 182) stb. A nagy tükörmezőkre osztott, kandeláberrel tagolt, stukkóval lezárt és gyakran növényi ornamentális, illetve geometrikus motívumokkal dekorált polikróm falfestészeti irányzatot az Itáliából átvett pompei IV. stílushoz lehet leginkább kötni. E stílus sajátsága, hogy a keretelő motívumok hangsúlyosabbak, mint a középső mezőben található kép. A színek melegebbek, mint a pompei III. stílus esetében (LING 1991, 71-72). Mivel csak értelmezhetetlen figurális freskótöredékeket találtunk, a keretelő motívumok segítségével próbáltunk IV. stílusú analógiákat keresni. 4 Viaszkolási eljárás leírása: VITRUVIUS 1988, VII/IX.
