Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 25/3. (2000-2001) (Szombathely, 2002)

Balogh Beáta–Sosztarits Ottó–Szilasi Attila Botond: A Szombathely Éva malom területén feltárt kora római falfestmény és topográfiai jelentősége

BALOGH - SOSZTARITS - SZILASI; A Szombathely Éva malom területén feltárt kora római falfestmény... "Keleti szentélyek körzetét" északról lezáró utcakereszteződés találkozásánál lévő épületkomplexumot érintette (ásatási dokumentáció: Savaria Múzeum Régészeti Adattára RA 1277-98; 1278-98; 1289-99 szám alatt). A mindössze 70 m területű kutatóárok (IL, III. tábla) északi végében (A 5 mezőben) -260 cm mélységben, paticsos, törmelékes rétegben (KE 160 számú régészeti je-lenség), egy későbbi helyiség téglapadlója (KE 52) alóli agyagrétegek egyikéből, falról levert és az épülettörmelékkel együtt elplanírozott falfestménytöredékek kerültek elő (II. tábla 1.). A töredékek a lelőhely harmadik (III. periódus) építési fázisához tartoznak (vö. II. tábla), amely a korábbi fagerendás, illetve kóvályog konstrukciójú építményeivel (II. tábla - LI/a. és II. peri-ódus) szemben már tisztán kőszerkezetű épület volt. A hozzávetőlegesen 3,50 x 6,50 m méretű szoba derékszögben csatlakozó két fala (KE 96 és KE 124 = 131) jelölte ki a helyiség DNy-i sarkát. A szelvényben jelentkező, nagyjából K-NY tájolású fal (KE 64) nagy valószínűséggel szintén ehhez a periódushoz (is) köthető, míg a K-i zárófalat, így a helyiség kiterjedését és pontos méretét csak a 70-es években a Borostyánkő út bazaltfelületére nyitott kutatóárok

3 (II. tábla 2.), illetve a pincetér alapozási munkái során kialakított metszetfalban megfigyelt falcson-kok alapján határozhattuk meg. Az itt talált két vékonyabb fal minden bizonnyal a vizsgált fal-festmény es szobától É-ra elhelyezkedő további helyiség határoló fala lehetett, mivel csekély, alig 40 cm-es vastagságuk miatt homlokzatként nem értelmezhetjük őket. Ennek alapján az út szélén húzódó, SZENTLÉLEKY Tihamér által nyitott kutatóárokban (II. tábla 2.) is megtalált 60-65 cm vastag falat tekinthetjük az utcai helységsor K-i zárófalának. Annak ellenére, hogy járda nélkül, közvetlenül a kocsiút szélére épült utcai homlokzat viszonylag ritka Savariában. IV. Katalógus Az ásatás során egyértelműen figurális motívumként meghatározható freskótöredék nem került elő. Négy - méretük és töredékességük okán értelmezhetetlen - töredékünk van, mely akár a falmező közepére helyezett figura része is lehetne. Az 54 értékelhető ornamentális falfestménytöredék közé a függőleges tagolást alkotó kandeláber-motívumok, a füzérmotívumok, a geometrikus díszítések, a stukkók és a zöld keret darabjai tartoznak, míg a félszáz monokróm okker töredék a festett tükörmezők alapszínét alkotó mezők darabjai voltak (VI-VII. tábla). I. KANDELÁBER-MOTÍVUMOT ALKOTÓ TÖREDÉKEK (9 darab) 1. Pompeji vörös alapon rózsaszín és halványsárga növényi díszítés, szabad ecsetkezeléssel. sz= 10 cm ma =18 cm v = 3,5 cm szín: pompeji vörös, okkersárga, rózsaszín 3 Sajnos teljes útmetszet nem készült, így a bazalttal burkolt út, illetve az épület kronológiai viszonya nem volt vizsgálható. Az egyidejűség, illetve az esetleg fennálló fáziskülönbség eldöntésére az Éva-malom pinceterének metszete sem volt alkalmas, mivel annak K-i részét az erős újkori bolygatás szinte teljesen tönkretette. 159