Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 25/3. (2000-2001) (Szombathely, 2002)
Ottományi Katalin. Késői római kutak, Szombathely-Fő tér
OTTOMÁNYI KATALIN: Késő római kutak, Szombathely-Fő tér pöttyök. A máz vagy az edény készítésekor csöpögött bele az edénybe, vagy a korsó törött darabjait másodlagosan használták fel egy mázas kerámiát gyártó fazekas kemence tapasztásához és csak ezután került bele a kút feltöltésébe. A közelében volt is egy ilyen késői kerámiát gyártó kemence (Q 15, KE 1158, 1188), melynek alján több mázpöttyös edény és tégla töredék került elő. Korsónk vöröses-szürke anyaga és a zöldes-barna máz színe hasonlít e kemencében lévő és ott gyártott mázas edényekéhez. Egyfulű, szűknyakú kis korsó, fémedényt utánzó forma. Már a 4. század második felének temetőiben feltűnik és még az 5. században is használják. 46 Telepeken, erődökben is megtalálható. Legkésőbbi változatát Tokodról, az 5. századból, simított kivitelben ismerjük. 47 Forma alapján edényünk a 4. század második felétől az 5. század első feléig, közepéig keltezhető. Amennyiben kapcsolatban áll a kút közelében lévő fazekas kemencével, akár mert ott gyártották, akár a tapasztáshoz használták fel már törött állapotban, mindenképpen későbbre keltezhető. Ez a kemence, rétegtani adatok és a benne lévő bikónikus, besimított rácsmintás edények alapján до az 5. század közepéig működött. Edényünk is valamikor ebben az időszakban, az 5. század első felében, közepén készülhetett tehát. A máz kopottsága az edény hosszas használatára utal. Ha a tüzelőtér tapasztásához használták fel a töredékeket (ekkor kerültek rá a mázpettyek) akkor se kerülhetett az 5. század közepénél hamarabb a kút betöltésébe. A kutat tehát, amennyiben kapcsolatban állt a közeli fazekas kemencével, az 5. szazad közepéig használták, ekkor kerülhetett sor a betöltésére, bár érdekes módon e korszak legjellemzőbb edénye, a besimított árú nem került elő belőle. Ebben az időszakban egy ipar negyed működött itt, melynek fazekas műhelyét és bronzöntő műhelyét már sikerölt feltárni. A kerámián kívül a környékről előkerülő 5. század közepi aranypénz is segít az iparnegyed pontosabb keltezésében. 49 A kút anyagában volt még néhány összeégett érem is, melyről csak annyi állapítható meg, hogy késő római, 4. századi érmek. Előkerült egy bronzedény is, sajnos teljesen morzsalékos állapotban. Formája már nem rekonstruálható, valószínűleg vödör volt. KATALÓGUS KE: 3050: Házikerámia: (I. t.) 2 db szürke korsó a kút alján, elveszett. (1-2. kép) 46 Sági 1981, Abb. 36/11, Keszthely-Dobogó 89. sír; L.Kraskovská: The Roman Cemetery at Gerulata-Rusovce, Czechoslowakia. BAR Suppl. Ser.10. (1976) Fig. 81/1; Salamon—Barkóczi 1971, Abb. 12/7 (Csákvár) 47 Grünewald 1979, Taf. 64/8 (Carnuntum); V. Péterfi Zs..Római kori mázas edények a Szekszárdi Múzeum régi anyagából. SzBBM Évk. XII (1984) 1/1—2 tábla. (Szekszárd-Várdomb); Ottományi 1987, XXX1X/1 (Tokod) 48 Ottományi-Sosztarics 1998, 179-181. 49 Ottományi-Sosztarics 1998, 180, 203, 50 KE: 1386,P14c5, 12013 147
