Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 25/3. (2000-2001) (Szombathely, 2002)
Ottományi Katalin. Késői római kutak, Szombathely-Fő tér
OTTOMÁNYI KATALIN: Késő római kutak, Szombathely-Fő tér égetett anyagból készültek. A késő római kerámiában a házi kerámiához tartozó szemcsés edények mellett a 4. század második felében megjelenik a típus simított felülettel ill. besimított díszítéssel. Mázas változatban ritka pl. Somogyszilről 375-ös éremmel ill. Keszthely-Fenékpusztáról egy mázpöttyös változat is ismert, 5. század közepi hombár betöltéséből. 27 Az analógiák rétegtani adatai alapján a késő római kerámiában a 4. század elejétől az 5. század közepéig használatos a forma. Ezen belül szemcsés keményre égetett kivitelben főleg a 4. század első és második felében, néha a század végéig jellemző. 2. kép: Előzőnél szűkebb nyakú, karcsúbb korsó. Füle a perem alól induló szalagfül. Pereme, kihajló, egyosztatú. Vállán több bemélyített vonal fut körbe. A típus a 4. században szemcsés, keményre égetett és mázas kivitelben egyaránt előfordul. Ilyen peremmel gyakoribbak a vállban szélesedő típusok. Ép edényeket főleg a temetőkből ismerünk. Már a 320-330-as évekre keltezhető érmekkel együtt feltűnik a forma. 29 A 4. század végi - 5. század eleji fazekasműhelyek anyagára már nem jellemző. Használata a 4. század elejétől a század második feléig, utolsó harmadáig terjed. Bögrék, fazekak: (I. t. 4-9.) Az edények szájátmérője nagyjából hasonló (11-12 cm), így nehéz megállapítani biztosan, melyik bögre, melyik fazék típus. A 4., 6. számú perem töredék mérete alapján inkább bögre. Az 5. számú a 4. edényhez hasonló peremű, inkább már fazéknak tartható edény. Mind a három edény (I. t. 4-6) hasonló, behúzott nyakú, valószínűleg tojás alakú forma. Csak a peremük különböző. A 4-5. számúé háromszögletű, a 6. számúé kihajló. A 7. számú egyfülű edény, bár szájátmérője ennek a legnagyobb, bögre vagy korsóformához tartozik. 1.1. 4-5.: Hasonló, háromszögletűen megvastagodó peremű, behúzott nyakú, csak enyhén hasasodó edény formák. Egyik bögre, a másik nagyobb fazék, valószínűleg tojás alakú. A bögre nyakán nagyon halványan látszanak a bekarcolt vízszintes vonalak is. Ilyen háromszögű peremmel, már a kora római korban készültek fazekak, nyakukon többnyire bekarcolt többszörös vonaldíszítéssel. Az 1. század végétől a 3. századig használtak ilyen peremű edényeket. 30 A késő római korban ritka forma. A 4. század közepétől az 5. század elejéig tartó rétegekben tűnnek fel újból a hasonló peremkiképzésű bögrék ill. fazekak, pl. Ács-Vaspuszta, Keszthely-Fenékpuszta. Mind a korai, mind a késői változat szemcsés, keményre égetett anyagból készült. 31 1.1. 6.: Az előzőhöz hasonlóan behúzott nyakú, kevésbé hasasodó, valószínűleg tojás alakú forma. Pereme viszont egyszerű, kihajló perem. Főleg a kora római, 2. századi kerámiára jellemző. Bár a korai változatok nyakán többnyire bekarcolt vonaldíszítés is van, ami a mi edényünkről hiányzik. Töredékünk anyaga kavicsos, kicsit hólyagosra égett. Kivitele rosszabb 26 Ottományi 1981, VI/4a tip.; и.о.: Későrómai besimított kerámia Nagykanizsán. Zalai Gyüjt.18 (1984) 45—58,1.t.1,3. 27 Ottományi 1987, XXXV/8, 133; Burger A.: Római kori temető Somodor- pusztán. ArchÉrt 101 (1974) 64—102., 8. kép, 45.sír. 28 Lányi 1972, Abb.39/26; Ottományi 1984, 1. kép, 1,3, (Id. előző jegyzet); и.о. 1981, 4—4a. tip.,42—43; и.о. 1989, Fig.l20/la, 120a/4—6, (Constantinus dinasztia— II. Constantius— Valent, kori rétegekből); и.о. 1999, Pl. X/2—3. (4. sz. vége); Salamon - Barkóczi 1971 Abb. 12/2; Maróti —Topái 1980, 17.t. 58.sír, 24.t. 83.sír (II. Constantius érmek) stb. 29 Nádorfi 1992, Taf. I/ 1; Lányi 1972, Abb. 37/1; Burger A.: The late Roman Cemetery at Ságvár. AAH 28 (1966) Fig. 96, 36. sír, fig. 98, 56. sír, fig. 126/9 (mázas), fig. 126/32 (házikerámia); Maróti—Topái 1980, 41. t.2.(kiöntős), 9.t, 20.t. (mázas); Brukner 1981, T.144/124 (4. sz.) korsók 41. tip. 30 Grünewald 1979, Taf. 44/9 (II. sz. első fele), Taf. 48/13. (Trajanustól—III.sz-ig., nincs vonaldíszítés); и.о. 1983, Abb. 15/7, (II. sz.). Ezek a korai peremek élesebben profilait, háromszög alakúak, mint a kútból való, szombathelyi edények. Id. Medgyes 1977—78, 1/1,11/1, VIII/1 stb.. 31 Ottományi 1989, Fig. 127/40.(II.Constantius—5. sz. eleje); Müller 1979, IV. 1.13. (4—5. sz.) 32 Grünewald 1979, Taf. 53/1, 54/2. (2. sz. első fele—közepe) 141
