Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 25/3. (2000-2001) (Szombathely, 2002)

Ottományi Katalin. Késői római kutak, Szombathely-Fő tér

SAVARIA 25/3 (2000-2001) PARS ARCHAEOLOGICA menyekre is visszavezethető Id. I. t. 1. A késő római korban megjelennek a duzzadt peremű ill. élesen alávágott peremű tálak. Még mindig meg vannak a lapos formák, de feltűnnek a mélyebb, meredekebb falú típusok is, mint a szombathelyi I. t. 3. töredékünk is. Ez a peremkiképzés a 4. század közepétől a szazad második felének, végének kerámiájára jellemző. Egy rétegben tűnik fel a mázas kerámiával.

22 A forma továbbél az 5-6. századi nagyon szemcsés házi kerámiában. 1-2. kép: Kút alján talált szürke, házi kerámia korsók Bild 1-2: Graue Hauskeramikkrüge vom Boden des Brunnens Korsók: Két szürke, egyfülű, szemcsés anyagú korsó. Mind a kettőt ellopták. 1. kép: Széles szájú, általánosan elterjedt római korsó forma. Vállán kiugrás fut körbe. Szalagfüle a peremből indult, kicsit felhúzott lehetett, (letört). A típus szájátmérője általában 1013 cm. Kiöntős változata is létezik. A forma elterjedése széles körű Pannoniában. Nagyon sok van Intercisa és Keszthely környékén, főleg a temetőkben. Eredetét és elterjedését a 4. században Póczy és Sági szarmata népekkel hozza kapcsolatba. A korsó típus széles elterjedése - végig a limes mentén és a provincia belsejében is, - cáfolja ezt a feltételezést. A forma kelta előzményekre vezethető vissza. A római korban a 2-4. századig általános ez a típus, különböző méretben, peremmel és kivitelben.

25 A korai edények csak szemcsés, keményre 22 Grünewald 1979, ЬА, Taf. 58/13.(Carnuntum, 4. sz. közepe-utolsó harmada); Ottományi 1989, Fig. 115/16—17, (Ács-Vaspuszta, Constantinus din. és II. Constantius kori réteg); и.о. 1987, VII.t.17 (Keszthely-Fenékpuszta, erőd A-B rétege); Szőnyi 1986, Gráb gyári temető 3. sír, I. t.l (4. sz. vége); Zsidi P.: A Budapest Xl.kerületi Gazdagréten feltárt 4-5. századi térhető. ComArchHung 1987, 63—., 101. sír. (II. Constantius érem). 23 B. Kaschau: Die Drehscheibenkeramik aus den Plangrabungen 1867—1972 Runden Berg bei Urach. 1976, Alzey 29. tip; К. RothRubí: Die scheibengedrehte Gebrauchskeramik vom Runden Berg, in: Der Runde Berg bei Urach IX., Heidelberg 1991, Taf. 36/404, (pereme kevésbé alávágott) Abb. 10/7. stb. 24 Póczy 1957, 68—69, Abb. 44/85a; Vágó—

Bona 1976, Taf. XXIX/3—4 stb.; Sági 1960, 79., Ottományi 1987, XXXV. t.6. tip., 132—135 ; Nádorfi 1992, Taf. II/lb. 25 Corpus of Celtic I. Pl.V/1 Szomód-Kenderhegy stb.; Gose, E.: Gefässtypen der römischen Keramik im Rheinland. BJ, Beiheft 1. 1950 (Köln 1975), 518; Schärgendorfer,A.: Die römerzeitliche keramik der Ostalpenländer. Berlin 1942, 444; Bonis 1942, XXIX/

'17; Póczy 1957, 68; Brukner 1981, T. 153—155, 52—53. tip.) stb. 140