Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 25/3. (2000-2001) (Szombathely, 2002)

Ottományi Katalin. Késői római kutak, Szombathely-Fő tér

SAVARIA25/3 (2000-2001) PARS ARCHAEOLOGICA szil.

15 Telepeken, erődökben is gyakori a forma, mázas kivitelben, bár itt többnyire csak perem töredékek kerülnek elő, az edény formája kérdéses. Koruk a rétegtani adatok alapján szintén a 4. század második fele-utolsó harmada és átterjed az 5. század első harmadára is. A 4-5. század fordulóján már ugyanez a tölcséres peremű forma besimított díszítéssel is feltűnik.

16 Korsónk belsejében a peremnél vörös festés látható. A festés és mázazás együttes alkalmazása más késő római edényeken is előfordul, főleg dörzstálakon találjuk, ahol a perem festett 17 és az edény belül mázas. A fentihez hasonló, vállban szélesedő korsó formához tartozhatott a Kat. 13. számú válltöredékünk. Anyaga és máza is az előző perem töredékéhez hasonló, de biztosan nem egy edény. Egyetlen töredéken találunk barna mázat. Egy kis behúzott korsó talpon, melynek többi része sajnos hiányzik. (II. t. 6.) Kormeghatározás: A 4. századi kerámia művességben döntő változást jelent a fémmázas kerámia újbpli feltűnése és általánossá válása. Fémes fényű felszínükkel a korábbi fémedényeket utánozzák ill. pótolják. Bár a mázas kerámia már a 2. században felbukkan, mégse mutatható ki folyamatos fejlődés a kora ill. késő római mázas edények között. Pannoniában nagy tömegben a 4. század közepén, második felében jelenik meg újra, bár néhány helyen a század első felére tehető rétegekből is kimutatható. A 4. század második felének, végének, sőt még az 5. század elejének is jellegzetes díszkerámiáját alkotják ezek az edények. Ezen belül a szín alapján próbáltak meg különbséget tenni, de csak tendenciák állapíthatók meg, pontosan keltezni nem lehet a máz színe alapján. így pl. a korábbi edények sárgás-barna, barna színűek, a 4. század vége felé pedig egyre nő a zöld színű edények száma. Ugyanakkor a késői, 4. század végi - 5. századi tokodi edények világos sárgás-zöldek, s barna mázas edény is van még az 5. században, igaz, hogy jóval kevesebb. A szín inkább az egyes műhelyek anyagát jellemzi. A mázas edények díszítésén belül is csak relativ kronológiát lehet felállítani. Korábbiak a plasztikus díszítésű edények, már a 4. század elején feltűnnek. Későbbiek a bekarcolt hullámvonal díszes korsók ill. tálak, melyek csak a 4. század végén jelennek meg és főleg az 5. század ele1Q ji kerámiára jellemzőek ld. Leányfalu. A mázas kerámia használatának felső határa bizonytalan. A 430-as évekig több helyen előfordul, sőt gyártják is, gyakran a besimított kerámiával együtt pl. Leányfalu, Tokod, Mautern stb.

19 Szombathelyen az 5. század közepéig helyben készül. Szombathelyen a korai és késő római mázas kerámiagyártás több helyen is bizonyítható. A Járdányi-Paulovics Romkertben egy főként mázas kerámiát gyártó edényégető műhely került elő. A mázas kerámiának egy korai és későbbi csoportja is elkülöníthető itt. Különböző korsók, 15 Póczy 1957, 75; Lányi 1972, Abb. 38/ 16; и.о. 1981, Abb. 9/72. sír; Nádorfl 1992, 48, Taf.I/11—12, (380-as évek, Csákvár 4. sz. végi—5. sz. eleji üvegpohár); Burger 1979, Taf. 32/5 (II. Constantius érem); Vágó—Bóna 1976, Taf. XXVII/3, 1078. sír (Constans érem), Taf.XXIX/1, 128. sír (púposhátú csontfésü); Szőnyi 1986, Serfőző domb 52. sír, III. t.3., (4. sz. közepe, második fele, besimított bögrébvel); Friesinger 1981, Abb. 25/8—9. Lh.: Marchegg (5. sz. eleje) 16 Friesinger 1981, Abb. 24—25; Böttger 1967, Taf. 17/75—78 (Iatrus, 4.réteg, 370-^120-ig); Ottományi 1999, Pl. IV/4 (Dunabogdány, 4. sz. végi táborleszükítés anyagából); и.о. 19991, 18.t.21. perem и.о., de korsó forma hengeres, bekarcolt hullámvonal díszítéssel (4. sz. vége—5. sz. eleje); и.о. 1981, VII—VIILt/ ,9a-d. 17 Ottományi 1989, Fig.ll7/52a (Ács-Vaspuszta); и.о. 1987, XXVII/10 (Kesthely-Fenékpuszta) ld. még 1. jegyzet.. 18 Ottományi 1991, 21, 41—42. 19 Bónis 1990, 24—38; u.ő.1991, 142—147; Ottományi 1989, 536—540; и.о. 1991, 20—23. További irodalommal; Friesinger 1981, 264—264. 138