Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 25/3. (2000-2001) (Szombathely, 2002)
Ottományi Katalin. Késői római kutak, Szombathely-Fő tér
SAVARIA 25/3 (2000-2001) PARS ARCHAEOLOGICA használták ezeket a kissé felfelé álló, egyre keskenyedő galléros peremű tálakat. 3 Gyártásuk felső határa bizonytalan. Az 5. század közepén működő szombathelyi műhely a Fő téren, még gyártott mázas dörzstálakat, de más féle peremmel. 4 A forma elterjedése igen nagy. Pannoniában legtöbb a limes mentén van, de belső városokban és telepeken is gyakori. Temetőkre nem jellemző, bár néha előfordul pl. Dombóvár. 5 A késő római lakosság sokáig fenntartotta étkezési szokásait. Még az 5. század közepén is gyártják, továbbélő rómaiak az edényt. Korsók: (II. t. 4-6, Kat. 13.) II. t. 4. ép korsó: Osztott peremű, tölcséresen kihajló nyakú, tojás alakú edény, kétosztatú szalagfüle a perem alól indul. A fül két végét bütyökszerűen visszahajtogatták. Téglaszínű, a máz alatt szürkére égett. Máza jó minőségű, fényes, zöldes-barna színű. Három vízszintes sorban applikált patkó minták, közte függőleges sorokban bütyökdíszítések láthatók rajta. A 4. századi kerámiában általános tölcséresen kihajló egy osztatú perem kora római előzményekre vezethető vissza. 6 A késő római korsókon is nagyon jellemző ez a perem kiképzés, bár többnyire nem tojás alakú, hanem karcsúbb, behúzott talpú, kihasasodó vagy körte alakú edényeken. Késő római temetőkből ismerünk ilyen ép edényeket. Korukat a 4. század közepétől a szazad végéig keltezhetjük, bár néhány sírban 4. század első feléből való éremmelléklet is előkerült. Ez viszont csak terminus post quem értékű. Tokodon pelta díszes, 5. század eleji fibulával egy sírban került elő mázas korsó, többosztatú peremmel és hasasodóbb formával. 7 Edényünk pontos analógiája, a somogyszili temető 35. sírjából ismert. 8 Bár pereme kiöntős, de formája és háromsoros patkó díszítése ugyanolyan. A függőleges bütyök díszek viszont hiányoznak. A mérete és máz színe teljesen egyező. A sírt II. Constantius érem keltezi a 4. század második felére. Egy szőnyi korsón is láthatunk patkódíszítést, az edény alsó felén, több sorban. Az edény peremkiképzése és füle is hasonló, de körte alakú forma. A mázas edények között több hasonló peremű edény is van, de általában díszítés nélkül. A telepekről és erődökből, őrtornyokból is ismerünk hasonló kiképzésű peremeket, bár itt az edény teljes formája többnyire nincs meg. 4. század végi környezetből került elő Tokodon és 3 Tokodon a Valentinianus korban kezdődött a gyártása. Dunabogdányban a 4.század végi táborleszűkítés anyagából van hasonló. Carnuntumban a legkésőbbi szinten, humusz alatti rétegben kerül elő, 4. sz. második felére-végére keltezhető. Klosterneuburgban Valentinianus kori bélyeges téglával. A mauterni fazekaskemence is gyártotta a 4. század végén - 5. század elején. Hasonló korú a schilterni telep anyagából is ismert.: Bónis 1991, Abb. 9/11, 11/4, 13/5, 15/1, 123—128. további irodalommal; Ottományi 1999, Pl. II/7; Grünewald 1979, Taf. 63/14, 11—12; Ubl 1986, Abb. 19/1—2; Friesinger 1981, Abb. 9/8; Ertel,Ch.—Gassner, V.—Cech,B.—Schweder,J.—Winkler,E.M.: Archäologie und Denkmalpflege in Mautern. CarnJb. 1992 (1993) 93—119, Abb. 6/1, 11/5, 7; Trnka,G.: Spätrömische Funde des 4. und 5. Jahrhunderts vom Burgstall von Schiltern in Waldviertel, Niederösterreich ArchA 65 (1981) 110—138, Abb. 4/4; A dél-pannoniai anyagban a 3.sz. utolsó negyedétől a Valentinianus kor végéig keltezik ezeket a dörzstálakat. Ld. Brukner 1981, T.61/16 (III—IV.sz.); Cvjeticanin 1994, Pl.I. Ml tipus, A-B periódus; Arthur—Williams 1981, Fig.30.1./11,12,17 (Itália, Dél-Pannonia) 4 Ottomány—Sosztarics 1998, Taf. III/9—10. 5 AlbekerM. Késő római kori temető Dombóváron. ArchÉrt 105. (1978) 66, 9. kép/3. 6 Bónis 1942, XXVI/14. Csak a perem hasonló, a forma nem. 1 Nádorfi 1992, 45—47, Taf. l/2a-d, leginkább 2b hasonlít, (Mözs-Kakasdomb, Csákvár, Kisárpás, Zengővárkony, Ságvár, Dunaújváros, Somodorpuszta, Keszthely-Fenékpuszta stb.) Színük sárgás-zöld, zöldes-barna. Tokodi temető ld. Lányi 1981, Abb. 8/50, perem и.о. forma gömbölyűbb., Abb. 7/48.sír, kora 5.sz. elej; и.о. 1972, Abb.38/17—18., Salamon— Вarkóczi 1971, 95—., Abb. 12/7, 51. sír. 8 Burger 1979, Taf.7., 35.sír, 5. melléklet, Taf.34/2.. 9 Glasierte Keramik in Pannonién. Székesfehérvár 1992, Kat. 182.(Szőny), Kat.l83.(ism.) Kat. 184. (Rétszilas), Kat.90 (Csákvár), Kat. 95 (Csákvár) stb. 136
