Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 25/3. (2000-2001) (Szombathely, 2002)

Ünnepeljük Szentléleky Tihamért (Póczy Klára)

SAVARIA Ä VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE SZOMBATHELY 25/3(2000-2001) PARS ARCHAEOLOGICA 2002 ÜNNEPELJÜK SZENTLÉLEKY TIHAMÉRT PÓCZY KLÁRA Budapest „... a tárgyak cserélődtek, a látvány és az atmoszféra ugyanaz ... valóságos „Kunst und Zauberkammer"..." - súgta mosolyogva Entz Géza, amint kiléptünk Szentléleky Tihamér Savaria Múzeumbeli új igazgatói irodájából 1972-ben. Utalva arra, hogy már 1962-ben a veszprémi Múzeum igazgatói irodája is hasonló asszociációra késztette, ott csupán ennyit mondott: „Nézze, az utolsó renessaince tudós szobája." Tihamér mindkét helyiségben két hatalmas asztal között állt, az egyikre támaszkodott, de megfejthetetlen volt, melyik szolgált valaha íróasztalként. Mindkettőt kellemes összhangban borították el - esetlegesen - Homérosz mellszobra, Biedermayer ütős óra, római kori kerámia edények között remek mívű mandolin, főúri, talán Eszterházy portré, Szombathelyen Szily püspökféle Piranesi metszet, alvó nympha bronz szobra, kis kosárban színes kövek, s mindezt félig elborítva antik auktorok régi kiadásai... A veszprémi és a szombathelyi látvány engem más képsorra emlékeztetett: a Nápolyi Nemzeti Múzeum pompeii ásatásokat bemutató halljában XVII-X

VIII. századi metszetek örökítették meg az első feltárásokat (turkálásokat), majd későbbi híres „leletek" kiemelését. Látható, amint magasan felhalmozott összevissza szobrok, mozaikok, használati tárgyak tömegét négylovas kocsikkal szállítják Pompeiiből Nápolyba, az új múzeumba, a „mulatságos" menetet utcagyerekek zárják le. S a metszetek sorában egy idekívánkozó kép: a múzeumalapító III. (Bourbon) Károly király két asztal között áll, az egyikre támaszkodva. Mindkét asztalt elborítják a pompeii értékek, márvány portrék, bronz mellszobrok, edények, kandaláberek, festménytöredékek, mozaikrészletek. S tetejükben ókori auktorok művei utalnak a tudományos kutatásra... A felhalmozott auktorok miatt egy további jelenet is eszembe jutott a (közel)-múltból, az 1940-es évekből. Alföldi András professzor kis kezdőként átküldött az Intézetből a Bíróságra az új rendelet értelmezése ügyében. Beléptem a Markó utcába, a szomszédba, az egyik irodába, hol régi barátomat kértem meg - mivel járatlan voltam a közhivatalokban - igazítson el a labirintusban. Vele egykorú szerény mosolyú szobatársát azzal a kommentárral mutatta be, hogy őt valamennyi ókori jogi problémáról felvilágosították az auktorok, jobb - ha hozzá fordulsz - s a kolléga asztalán toronyosuló könyvekre mutatott. Alig néhány év telt el (1953-at írtunk, de ugyebár a háborús évek duplán számítanak, mindenekelőtt Szentléleky szovjet fogságára gondolok... Az Aquincumi Múzeum a Hajógyárszigeten, Óbudán már negyedik éve folytatott sürgős leletmentést a helytartói palota területén. 9