Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 25/2. (1998) (Szombathely, 1999)

Víg Károly: Vas megye élővilágának megismerése, jelenkori természeti értékei

VÍG К.: Vas megye élővilágának megismerése, jelenkori természeti értékei 1820 táján telepítette, számuk akkor 40 volt. Fái közel méteres átmérővel rendelkeznek, alakjuk szép, egyöntetű. Bejcgyertyánosi Mária Terézia forrás — A forrás Bejegyertyános község határában elterülő híres Farkas-erdőben található, amelyet egykoron a Dunántúl legnagyobb erdejeként tartottak számon. Nevével már egy 1252-ből származó okmányon találkozunk, a névadó a tulajdonos FARKAS-család lehetett. 1803-tól egészen a második világháborút követő évekig az erdő a bajor királyi hercegség tulajdona volt. A forrás nevét az egykori tulajdonos, FERDINÁND bajor főherceg leányáról, MÁRIA TERÉZIA főhercegnőről kapta. A forrás vize az utóbbi aszályos évek következtében elapadt. Bogáti kastélypark — A FESTETlCH-kastély parkja, szép örökzöld gyűjtemény. Az 1800-as évek elején kezdték el telepítését a Gyöngyös-patak mentén. Korának jellegzetes, dendrológiai gyűjteményes kertjeinek egyik szép példája lehetett. Számos idős, méretes famatuzsáleme között itt áll a megye legnagyobb méretű mamutfenyője (Sequoiadendron giganteum), 132 cm átmérővel, 32 m magassággal. Csörnöc-patak menti égeres láprét — A Csörnöc-patak, a nádasdi vasút, a 86-os út és a Hegyhát domborulata által határolt négyszögben maradt fent egy különlegesen gazdag állat- és növényvilággal rendelkező égeres láprét, ahol számos védett növény találta meg életfeltételeit: a szibériai nőszirom (Iris sibirica), kornistárnics (Gentiana pneumonanthé), mocsári kosbor (Orchis laxiflora ssp. palustris), foltos ujjaskosbor (Dactylorhiza maculata), békaliliom (Hottonia palustris). Hazánkban csak itt él a pajzstok (Peltaria perennis). A terület egyik legveszélyeztetettebb hazai emlősünknek, a vidrának (Lutra lutra) is élőhelye. Dobogó-erdíí — Körmend külterületének déli részén elterülő Dobogó-erdő a Rába menti keményfa ligeterdők maradványa. A rendkívüli szépségű kocsányos tölgy állomány értékét a tömegesen található gyöngyvirág (Convallaria majális), tavaszi tőzike (Leucojum vernum) és hóvirág (Galanthus nivalis), valamint a gazdag aljnövényzet növeli. Az erdő gazdag madárközösségnek ad otthont. Gencsapáti kastélypark — A hajdani SzÉCHENYI-kastély parkja megyénk egyik leggazdagabb gyűjteményes kertje, az ország első tájképi jelleggel kialakított parkja. A tulajdonos SZÉCHENYI REZSŐ kezdeményezésére itt volt az első havasszépe (Rhododendron spp.) telepítés még a század elején. Számos, a maga korában ritkaságnak számító örökzöld is díszlett a kertben. A park jelenlegi területe 15,2 hektár, amely számos, természetközeli társulásfragmentumot rejt. Aljnövényzetében védett lágyszárúak is gyakoriak, így a kakasmandikó (Erythronium dens-canis) és a tavaszi tőzike (Leucojum vernum). Góri feketenyárak — Gór községben, az egykori GuARY-kastély parkjában áll a két rendkívüli méretű feketenyár (Populus nigra), 5 m feletti kerülettel és 34 m-es magassággal. A Repce egykori árterének ligeterdejéből az utókornak maradt hírmondók állapotát nem befolyásolta a Repce szabályozása és a víztározó építése seim. Hegyfalui kastélypark — A XVIII. században épült, majd SZÉCHENYI GÁBOR tervei szerint átépített kastélyhoz kapcsolódó park a múlt században architektorikus jelleggel létesült. A park faállománya főként méreteivel tűnik ki. 74