Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 25/2. (1998) (Szombathely, 1999)
Víg Károly: Vas megye élővilágának megismerése, jelenkori természeti értékei
VÍG К.: Vas megye élővilágának megismerése, jelenkori természeti értékei A Hegyhátról érkező patakok jellegzetes halfajai a vágó csík {Cobitis taenia) és a kövicsík {Nemachilus barbatulus), a fürge csellé {Phoxinus phoxinus), a domolykó {Leuciscus cephalus) és a fenékjáró küllő {Gobio gobio). A Csörnöc egyes szakaszain megtalálható a nyúldomolykó {Leuciscus leuciscus) és a sujtásos küsz {Alburnoides bipunctatus) is. A sügérfélék védett képviselői, a selymesdurbincs {Acerina schraetser), a magyar és a német bucó {Zingel zingel, Z. stréber) még gyakorinak mondható. A Pinka és a Strém-patak megőrizve hegyi jellegét, esetenként a sebespisztrángnak {Salmo trutta m. fario) is otthont ad. A Rába legjellemzőbb halfajai a rózsás márna {Barbus barbus), a dévérkeszeg {Abramis brama) és az ezüstös bálin {Blicca bjoerkna). A holtágak vizeiben a kárász {Crassius crassius), a törpeharcsa {Amiurus nebulosus) és a compó {Tinea tinea) mellett szórványosan a réti csík {Misgurnus fossilis) is előfordul. A tervezett tájvédelmi körzet határain belül valamennyi, Magyarországról ismert farkatlan kétéltű faj (12 békafaj), valamint két farkos kétéltű faj, a pettyes és a tarajos gőte {Triturus vulgaris, T. eristatus) is előfordul. A hűvös patakvölgyek jellemző faja a gyepi béka {Rana temporaria) és a sárgahasú unka {Bombina variegata). A hüllőfauna 7 fajból áll. A Csörnöc-menti Tájvédelmi Körzet területén a kutatások eddig 169 madárfaj jelenlétét mutatták ki. A madarak közül kiemelendő a kis lile {Charadrius dubius) és a billegetőcankó {Actitis hypoleucos) előfordulása. A Hegyhát homokbányáiban néhány pár gyurgyalag {Merops apiaster) is költ. A vidra {Lutra lutra) hazánkban mindig a ritkább ragadozók közé tartozott, bár a Dunántúlon jelentős állományai éltek és élnek ma is. Védelme óta állományai lassan növekednek. A területen a háborítatlan, kiterjedt vízparti növényzet jelenti életterét. A helyenként fennmaradt morotvák az egykoron kiterjedt holtág rendszer növényzetét és állatvilágát rejtik. Egyik legszebb, dús vegetációjú hajdani morotva, a molnaszecsődi Lóúsztató. A gersekaráti Fias-tó víztükrét lassan teljesen benövi a rekettyefűz {Salix cinerea). Körülötte kocsányos tölgyes legelőerdő látható. A Rába mentén elterülő rétek és holtágak a térségben fészkelő, a maga nemében rendkívüli fehér gólya {Ciconia ciconia) kolónia fő táplálkozó területét jelentik. A vasaljai gémtelepen kb. 140 pár szürke gém {Ardea cinerea) költ egy kocsányos tölgyesben, melyet 1997-ben a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság a védelem biztosításának céljából megvásárolt. Előfordul a ritka fekete gólya {Ciconia nigra) és a kerti géze {Hippolais icterina). Az árterek keményfás ligeterdeiben és gyertyános tölgyeseiben rendkívül gazdag, kora tavaszi hagymás vegetáció él. A Körmend és Horvátnádalja melletti Dobogó-erdő beállt gyertyános tölgyese a terület egyik legjelentősebb tőzike {Leucojum vernum) és nyugati csillagvirág {Scilla drunensis) élőhelye. Különösen érdekes Katafa és Nagymizdó között a Gógán-erdő ciklámenes gyertyános tölgyes társulása. A bokorfüzesek, puhafás ligetek és patakmenti égerligetek még sok helyütt kísérik a Rábát és a Csörnöcöt. A Csákánydoroszlóhoz tartozó Büksi-rét valójában 70