Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 25/2. (1998) (Szombathely, 1999)

Víg Károly: Vas megye élővilágának megismerése, jelenkori természeti értékei

SA VARIA 25/2 (Pars historico-naturalis) A ragadozó madarak viszonylag ritkák, népességük száma alacsony. A zárt erdőségek a karvaly (Accipiter nisus), a héja (Accipiter gentilis) és a darázsölyv (Pernis apivorus) számára jelentenek csak fészkelő helyet. Más fajok az erdőszegélyeket és a tisztásokat részesítik előnyben. Még gyakorinak mondható az egerészölyv {Buteo buteo), ellenben a vörösvércse (Falco tinnunculus) állománya erősen megfogyatkozott, míg a kabasólyomból {Falco subbuteő) már csak egy-két pár költ Az emlősök közül kiemelt érték a Stájerházak mellett, 1983-ban kimutatott apró magashegyi ragadozó, az alpesi cickány (Sorex alpinus). Magyarország jelenlegi területén ez volt az első befogott példánya a fajnak. Alaktani bélyegei az Ausztriában élő populációk méreteivel mutatnak hasonlóságot. A hegységben középhegységeink jellemző nagyvadjai mind előfordulnak. Alkalmanként ide téved egy-egy zerge (Rupicarpa rupicarpd) is, bár e terület már nem alkalmas élettér számára. A hegységbe betelepített muflon (Ovis musimon) meghonosodott, de jelenléte, mint idegen faunaelem, erősen megkérdőjelezhető. A Kőszegi-hegység természeti értékeinek megóvása érdekében 1980-ban hozták létre a Kőszegi Tájvédelmi Körzetet. Területe: 4.305 hektár, amelyből 550 hektár fokozottan védett. Kezelője a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság. Kőszeg-hegyalja községeinek összefogásával 1997 szeptember végén alapították meg - az ország első natúrparkjaként - az írottkő Natúrparkot, mely az osztrák térfélen már megalakulttal közösen, úgynevezett határon átnyúló natúrparkként fog működni. A tervek szerint az Európai Unió által létrehozott PHARE program támogatásával 1999-ban megépül a natúrpark információsközpontja, mely a már à Kőszegen jelenleg is üzemelő Chernel-kerti természetvédelmi központtal együtt az ide látogatók kulturált fogadását és kiszolgálását teszi lehetővé. A SÁGHEGYl TÁJVÉDELMI KÖRZET A Marcal kavicsos síkjából alig másfél száz méterrel emelkedik ki, mégis valóságos szigetként magasodik a megcsonkított Sághegy. Kettős vulkáni kúpjának maradványa napjainkban csendben vigyázza az alatta elterülő vidéket. Ha körbepillantunk a hegy tetejéről, északra a Kisalföld síkjába veszik a tekintet, odalátszik Gérce és Sitke alig kivehető tufagyűrűje, távolabb a testvérvulkáh, a Somló szigettömbje kacsint vissza. Észak-nyugat felé a Cser erdei, majd a Soproni-hegység kéklik a látóhatáron, s nyugatra az Alpok másik előőrsét, a Kőszegi-hegységet sejthetjük. Mintegy öt millió évvel ezelőtt, a pliocénben indult meg az a vulkáni működés, amely a Bakony nyugati oldalán és a Balaton mentén sorakozó vulkáni kúpokat létrehozta. Hazánk mai területén a harmadkori kéregsüllyédések következtében előrenyomult tengerből lefűződő, lassan önálló beltengerré váló Pannon-tenger egyre édesedő vizébe hulltak a vulkáni működés robbanásos szakaszában kidobott 63