Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 25/2. (1998) (Szombathely, 1999)
Víg Károly: Vas megye élővilágának megismerése, jelenkori természeti értékei
SAV ARIA 25/2 (Pars historico-rtaturalis) molyhos, vagy szőrös nyír (Betula pubescens), az osztrák zergevirág (Doronicum austriacwri) és a nagy tömegben virító zergeboglár (Trollius europaeus) előfordulása teszi különleges értékké ezeket a társulásokat. A tájvédelmi körzet számos pontján, így a Szőce-patak völgyében, a Graj kapatak völgyében, vagy a Farkasfa és Orfalu határában fekvő Fekete-tónál tőzegmohás átmeneti lápok és dagadólápok találhatók, míg Szőcén maradt fent az ország egyetlen tőzegkákás lápja. A lápokban tíz tőzegmoha (Sphagnum spp.) faj között számos ritka faj él. A rovaremésztő, kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia) (22. ábra) a kiszáradó Szőcei-lápon erősen megfogyatkozott, szerencsére a Fekete-tóban még erős állománya él. A tőzegeper (Comarum palustre) (23. ábra) 1,5 méter magasra emelkedő mélyvörös virágaiban már csak az ország néhány pontján gyönyörködhetünk. Az Őrségben a Szőcei-láp nyújt otthont ennek az erősen veszélyeztetett, jégkori reliktumnak. A mocsári füzike (Epilobium palustre) mellett meg 21. ábra: Henyeboroszlán kell említenünk az egyre ritkább vidrafüvet (Daphne cneorum arbusculoides (Menyanthes trifoliata) is. (TUZSON) JÁv.) A láprétek különféle válfajai még kiterjedtek a tájvédelmi körzetben, bár beerdősülésük egyre fenyegetőbb. Értékes növényfajaik közül a komistámics (Gentianapneumonanthe), á kenyérbél cickafark (Achilleaptarmicá) y z. sárgaliliom (Hemerocallis lilio-asphodelus) érdemel említést. Az alhavasi eltérjedésű buglyos szegfű (Dianthus superbus) nitrogénben szegény, agyagos-, tőzeges talajú lápréteken él, de a hasonló edafikus feltételekkel rendelkező ritkás erdőkben is megtalálható. A csillagos nárcisz (Narcissus stellaris), mint tipikus dealpin elém, hol felbukkan, hol újból eltűnik szem elől. Az elmúlt évtizedekben a Zsida-patak völgyében élt jelentős állománya napjainkra kiveszett, most hasonló erős populációja fordul elő a Szentgyörgyvölgyi-patak mentén és Szentgotthárd alatt. A lápréteken, nedves kaszálókon számos kosborfaj tenyészik. A mocsári kosbor (Orchis laxiflora ssp. palustris) nem válogatós élőhelyében, s ahol megtalálható, ott rendszerint sok van belőle. Egyes fajok még nagyobb tömegben fordulnak elő, mint a széleslevelű ujjaskosbor (Dactylorhiza majális). Az őrségben a nedves élőhelyekhez ragaszkodó széleslevelű ujjas kosbor néha dombtetőn, száraznak tűnő kaszálókon is megjelenik. Sokkal ritkább a sömörös kosbor (Orchis ustulata) (33. ábra), amely rendkívül érzékeny élőhelye bármilyen jellegű bolygatására. Jelenléte tápanyagszegény 39
