Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 25/2. (1998) (Szombathely, 1999)
Víg Károly: Vas megye élővilágának megismerése, jelenkori természeti értékei
VlG К.: Vas megye élővilágának megismerése, jelenkori természeti értékei A későbbi leszármazott, CHERNÉL KÁLMÁN (1822-1891) történészként jeleskedett, de érdeklődött a természettudományok, különösen a madármegfigyelés iránt is. „Kőszeg sz. kir. város jelene és múltja' című 1877-ben megjelent könyvében (10. ábra) a város és környéke állatvilágáról így írt: „A növények mennyiségéhez arányosítva az állatok száma csekélyebb ugyan, mintsem hogy ezek létük, vagy hiányuk által a vidéken szembeszökő föltűnést, vagy jelentékeny hézagot okozhatnának; minthogy azonban..., egyes vidékek jellemzésére segéd eszközül szolgálnak, mellőzhetetlennek tartom, Kőszeg s vidéke állatvilágát rendszeres sorozatban bemutatni; úgy a mint 36 évi szorgalmas megfigyelések folytán e részben magamnak tapasztalást szereztem." A szerző 36 év alatt felgyülemlett megfigyelési adatait adta közre. Listája azonban sokkal több egyszerű felsorolásnál, mert a fajok nagyobbik részéhez gyakoriságuk, elterjedtségük kapcsán részletes megjegyzéseket is fűzött. Természetesen a madarakat magában foglaló rész a legterjedelmesebb. A szerző figyelme azonban csak a gerinces állatokra terjedt ki, az alacsonyabb rendű állati szervezetek felsorolásától eltekintett: „...Messze vezetne célunktól, ha a rovarok (Insecta), pankányok (Arachnidae), férgek (Vermes) osztályainak nemeit, fajait részletesen akarnók felsorolni, elég legyen annyit fölemlíteni: hogy közép Európa lapály- és dombvidékein előforduló pókok, férgek nagyobb része, különösen a rovarok osztályából a Coleopterák (Téhelyröpük), Hymenopterák (Hártya röpük), Orthopterák (Egyenes röpük), Hemipterák (Fél röpük), Neuropterák (Reczés röpük), Lepidopterák (Pikkely röpük), Dipterák (Két röpük) rendjéből kisebb nagyobb családokban egyes, vagy többes rajokban és fajokban határának, ugy vidékének téréin, létezésük feltétele szerint honosak." Az állatvilágot bemutató fejezet végén Kőszeg környékén tenyésztett, illetve ipari szempontból jelentőséggel bíró állatfajok ismertetése található. A Kőszeg környékének növényeit bemutató fejezet sokkal részletesebb, mint az állatokkal foglalkozó rész. Betudható ez annak a ténynek, hogy a könyv megírásának időpontjára már megjelent FREH ALFONZ „Kőszeg viránya" című munkája, amelyet CHERNÉL KÁLMÁN teljes egészében átvett. FREH ALFONZ tollából az állatvilágot, így a rovarokat, pókszabásúakat is kimerítően tárgyaló munka azonban csak 1878-ban, a könyv megjelenése után látott napvilágot. CHERNÉL ISTVÁN (1865-1922) a magyar ornitológia kiemelkedő alakja. Már 12 éves korában, 1877-ben megkezdte naplójának írását, amelyben madártani megfigyeléseit rögzítette. 1899-ben jelent meg főműve, a „Magyarország madarai, különös tekintettel gazdasági jelentőségökre I-Il", amely az első tudományos, magyar szerző tollából megjelent madártani munka (11. ábra). Az anyaggyűjtés során országszerte tanulmányozta az élő madárvilágot, végigböngészte a magyarországi madártani irodalmat, a kül- és belföldi gyűjtemények mellett átnézte a Vas megyei ornitológusok kollekcióit is, így HUSZTHY ÖDÖN kb. 1.0.00 példányból álló lékai, ALMÁSY GYÖRGY 1.400 példányt számláló borostyánkői, saját, 1.500 példányt kitevő gyűjteményét, valamint MOLNÁR LAJOS molnaszecsődi madáranyagát. Lefordította és a hazai viszonyokhoz igazította BREHM: Tierleben (Az állatok világa) című sorozatának három, madarakkal foglalkozó kötetét. Létrehozta a Vasvármegyei Múzeum Természettudományi Osztályát, amelynek 1908-tól 1912-ig első őre lett. 22