Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 25/2. (1998) (Szombathely, 1999)
Papp Jenő: Az Alpokalja gyilkosfürkész faunájának alapvetése II. (Helconinae, Calyptinae, Meteorinae, Microgasterinae, Cheloninae és Orgilinae)
PAPP J.: Az Alpokalja gyilkosfurkész faunájának alapvetése H (Hymenoptera: Braconidae) HELCONINAE A gyilkosfürkészek (Braconidae) egyik legősibb alcsaládjának a fajait három tribusba, illetve nyolc genuszba soroljuk: Cenoecoeliini: Cenocoelius Westwood Diospilini: Baeacis Foerster, Diospilus Haliday, Dyscoletes Haliday, Taphaeus Wesmael - Helconini: Aspicolpus Wesmael, Helcon Nees, Helconidea Viereck. A hazai Helconinae-fajok teljes száma 26, ebből az Alpokalján 12 faj fordul elő, azaz a hazai fajok 46,1 %-a. Az Alpokalja faunájában további három helconin genusz nincs jelen, ezek fajai {Baeacis, Dyscoletes, Taphaeus) előreláthatóan elő fognak kerülni a további faunisztikai gyűjtések során. A Cenocoelius-fajök cincér (Cerambycidae), ormányosbogár (Curculionidae) és szúbogár (Scolytidae) lárvák, a Diospilini fajok jórészt levélbogár (Chrysomelidae) és ormányosbogár (Curculonidae), kisebb mértékben eszelény (Attelabidae), fénybogár (Nitidulidae), álszú (Anobiidae) és gyászbogár (Tenebrionidae) lárvák, a Helconini-fajok pedig túlnyomólag cincér (Cerambycidae) és díszbogár (Buprestidae), elenyésző arányban ormányosbogár (Curculionidae), szúbogár (Scolytidae), komorka (Melandryidae), alkonybogár (Alleculidae) és farontó bogár (Lymexylonidae) lárvák parazitoidjai. CENOCOELIUS Westwood, 1840 A genusznak összesen két faját mutatták ki Magyarországon (PAPP, 1998), közülük csak az egyik faj került elő az Alpokaljáról. Cenocoelius secalis (Linnaeus, 1758) — V/l: 1 S; Bozsok: Irottkő, ex Monochamus sutor (Col.: Cerambycidae), 1991.1.23 (labornevelés). — Bár palearktikus elterjedésű faj mégis mindenhol szórványosan fordul elő. Magyarországon csak Velemből ismert (PAPP, 1998). DIOSPILUS Haliday, 1833 A 26 palearktikus, illetve 13 magyarországi Diospilus-Щ közül 4 fordul elő az Alpokalja faunájában, ez a hazai fajok 30,7 %-a. Diospilus capito (Nees, 1834) —1/2: 2 S: Kám: Jeli Arborétum; V/l: 5 $: Velem; V/2: 1 $: Szalafő; V/3: 2 Ç: Farkasfa; 2 Ç: Kondorfa. VI-VIII. — Hazánkban általánosan elterjedt, gyakori és közönséges faj. Diospilus morosus Reinhard, 1862 — VI/2: 1 $: Szombathely. VI. — A nyugati Palearktikumban szórványos, illetve gyakori, Magyarországon egyértelműen gyakori. Diospilus oleraceus Haliday, 1833 — V/l: 1 9: Kőszeg: Kispőse. — Hazánk közönséges Diospilus faja, az Alpokalján bizonyára jóval több helyen fordul elő a jelenleg ismert egyetlen lelőhelyen kívül. 130