Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 25/2. (1998) (Szombathely, 1999)

Szövényi Gergely–Nagy Barnabás: A Kőszegi-hegység Orthoptera-faunájának kritikai áttekintése

SAV ARIA 25/2 (Pars historico-naturalis) ves, bozótos terület), 1995.VIII.3., SzG, 1996.VII.27., NB; Szabó-hegy, D-i oldal (száraz gyep-bozót mozaik), 1996.VIII.20., SzG; Szabó-hegy (kaszálórét), 1965.X.20-, NB; Vörös kereszt (erdőszéli gyepsáv), 1996.VII.27., NB; Velem. Fel­ső-kertek (rövidfüvű száraz gyep), 1996. VIII. 19., SzG; Felső-kertek (száraz Fes­tucetum gyep), 1992.VII.30., NB; Hármashatár-hegy (bükkös vágásnövényzet), 1996. VIII. 19., SzG; Szénégető-kút (útszéli kopár növényzet Calamagrostis foltok­kal), 1998.VIII.25., SzG. — A kékszárnyú sáska közepes gyengén repülő geofil faj. A száraz, kopár, esetlegesen zavart élőhelyek állata. ?Epacromius tergestinus (Charpentier, 1825) — PONGRÁCZ (1940) ezen adatát a pontuszi sáska előfordulásáról is valószínűleg azokhoz a korábbi bizony­talan közlésekhez kell sorolnunk, amelyek Magyarországról említik e faj előfor­dulását. Valójában nincs hitelt érdemlő adat hazai létezésére. Feltűnő ugyanakkor, hogy a hozzá hasonló Aiolopus thalassinus sáskafajt sem PONGRÁCZ, sem mi nem észleltük. Mecostethus parapleurus (Parapleurus alliaceus) (Germar, 1817) — Kő­szeg: Rőti-völgy (magaskórós növényzet), 1996.VII.27., NB; Rőti-völgy (nedves kaszálórét), 1996.VIII.16., 1998.VIII.21., NB-SzG. — A hagymazöld sáska a hegység lábánál lévő nedves rétek ritka állata. Közepesen repül. A gyepszintben él. Chrysochraon dispar (Germar, 1834) — Bozsok: Felső rét (magaskórós növényzet), 1992.VII.30., NB; Hársfakapu (erdőszéli száraz ökoton), 1996.VIII.17., SzG; Irottkő (sovány gyep), 1996. VIII. 19., 1998.VIII.25., SzG; írottkő (változatos hegyi irtásrét), 1995.VIII.3., SzG; Kalapos-kő (bokros, gyepfoltokkal tarkított rit­kás tölgyes), 1995.VIII.3., 1996.VIII.17., SzG; Kalapos-kő fölötti tető (kis kiterje­désű hegyi irtásrét), 1996. VIII. 17., SzG; Kovácsi-rét (láprét, magassásos), 1996.Vm.l7., SzG; Cák: gesztenyés oldal (sudár rozsnokos kaszáló), 1996.VIII.18., SzG; Pogányoktól D-re (nedves rét), 1998.VIII.26., SzG; Kőszeg: Alsó-rétek (Gyöngyös-patak menti nedves rét), 1995.VIII.5., 1996.VIII.16., SzG; Stájerházak (út menti gyepsáv), 1997.VIII.17., SzG; Hörmann-forrás (katonai őrs körüli füves, bozótos terület), 1995.VIII.3., SzG; Irány-hegy, tető (régi bükkös vágás), 1997.VIII.16., SzG; Kendig, csúcs északi oldala (bükkös vágás), 1997.VIII.17., SzG; Rőti-völgy (nedves kabzálórét), 1996.VIII.16., 1998.VIII.21., SzG; Rőti­völgy (magaskórós növényzet), 1996.VII.27., NB; Stájerházak (dús kaszáló), 1996.VII.27., NB; Stájerházak (sovány hegyi rét), 1996.VII.27., 1998.VIII.25., SzG; Szabó-hegy, 1980.VIII.9., NL; Szabó-hegy, D-i oldal (száraz gyep-bozót mo­zaik), 1996.VIII.20., SzG; Szabó-hegy lába (üde kaszálórét), 1995.VIII.2., SzG; Szabó-hegy, sípálya (irtásrét), 1997.VIII.12., SzG; Vörös kereszt (erdőszéli gyep­sáv), 1996.VII.27., NB; Kőszegdoroszló: Pogányok (gyümölcsösök közti kaszáló), 1998.VIII.24., SzG; Pogányok (patak menti nedves kaszáló), 1996.VII.29., 1996.VIII.18., 1998.VIII.24., SzG; Velem: Felső-kertek (száraz Festucetum gyep), 1992.VII.30., NB; Hármashatár-hegy (bükkös vágásnövényzet), 1996.VIII.19., SzG; Szent Vid (hegyi kaszálórét), 1996.VIII.19., SzG. —Az aranyos sáska a vi­szonylag sok dús növényzetű, nedves jellegű élőhelyeknek megfelelően területün­kön igen elterjedt faj. Csökevényes szárnyú, gyenge repülésre csupán a nem túl gyakori hosszú szárnyú alakok képesek. A hím a felső, a nőstény az alsó gyep­szintben él. Euthystira brachyptera (Ocskay, 1826) — г Bozsok: Felső rét (magaskórós növényzet), 1992.VII.30., NB; Hársfakapu (erdőszéli száraz ökoton), 1996.VIII.17., SzG; Hársfakapu (sztyepp jellegű erdőtisztás), 1996.VIII.17., SzG; Hársfakapu 113

Next

/
Oldalképek
Tartalom