Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 24/3. (1997) (Szombathely, 1997)
Jancz Dular: Rézkori magaslati telepek Közép-Szlovéniában
SAVARIA 24/3 (1998-1999) PARS ARCHAEOLOGICA LOZAR, R.: Neolitske stanovanjske jame na Vinomeru. - Glasnik Muzejskega druStva za Slovenijo 22 (1941) 125-132. MASON, P.: Neolitska in eneolitska naselja v Beli krajini: naselje v Gradcu in izraba prostora v öasu od 5. do 3. tisocletja ВС (Neolitic and Eneolitic Settlement in Bela krajina: The Gradac Settlement and Use of Space from 5 th to 3th Millenium ВС). - Poroöilo о raziskovanju paleolita, neolita in eneolita v Sloveniji 22 (1994) 183-199. PARZINGER, H.: Die Stellung der Uferrandsiedlungen bei Ljubljana im äneolithischen und frühbronzezeitlichen Kultursystemen der mittleren Donauländer. Arn. vestnik 35 (1984) 13-75. PARZINGER, H.: Studien zur Chronologie und Kulturgeschichte der Jungstein-, Kupfer- und Frühbronzezeit zwischen Karpaten und Mittlerem Taurus. Rom.- Germ. Forsch. 52,1993. PETRU, P.: Vinomer. - In: ArheoloSka najdiSca Slovenije, Ljubljana 1975,244. VELUSCEK, A.: Kostel, prazgodovinska naselbina (Kostel, prähistorische Siedlung). - Arn. vestnik 47 (1996) 55-134. RÉZKORI MAGASLATI TELEPEK KÖZÉP-SZLOVÉNIÁBAN A Szlovénia középső részén fekvő őskori erődített telepeket évek óta kutatja a ljubljanai Régészeti Intézet. Ez egy nagyobb kutatási terv része, amelynek középpontjában a Kr. e. I. évezredtől lakott vaskori telepek álltak. (Dolenjska régió, GABROVEC 1966). Ez az ún. Stiöna projekt, amely ásatásokkal együtt a hetvenes évek óta folyik (GABROVEC - FREY - FOLTINY 1970; GABROVEC 1994). Az ásatások bázisa Stiöna volt, a program viszont kiterjedt a Száva és a Kolpa folyók közti területre is, terepbejárással, topográfiai felméréssel egybekötve. Ennek eredményeként vált nyilvánvalóvá, hogy a vaskori erődített telepeket már a rézkorban, bronzkorban is lakták, életük egészen a késő római korig tartott (DULAR et al. 1991; DULAR et al. 1995). Ezek a kutatási eredmények vezettek el a megtelepülés folyamatának felrajzolásához (DULAR 1994). Mivel a terepmunka még nem kísérte a Dolejnska régió rézkori településtörténetének kutatását, keveset tudunk a település szerkezetéről. Jól illusztrálja ezt az a tény, hogy az „Arneoloäka njadisca Slovenije" megjelenése előtt mindössze egy telepet datáltak a késő kőkor - korai rézkor időszakára (Vinomer, Metlika felett - LOZAR 1941; PETRU 1975, 244). Felszíni leletek alapján több késő kőkori - kora rézkori, nem magaslati telepet is regisztráltak (DULAR 1985, 42 ff.; BUDJA 1989, 83 ff.; MASON 1994,183 ff.). Bela krajina topográfiai felmérése során olyan rézkori magaslati telepeket regisztráltak, amelyek igazolták feltevésünket, miszerint az alsó telepeket néhány esetben megelőzte a magaslati telepek létesítése (DULAR 1985,42. ff.). Az erődített telepek kutatása alátámasztotta ezeket a feltevéseket (Közép-Szlovénia magaslati telepeit lásd 1. kép 1-19.). Kronológiai helyzetük nehéz kérdés, mivel az említett magaslati telepeket még nem mind ásták meg, csak felszíni leleteink vannak. Néhány kutatóárokból szegényes rézkori anyag került csak elő. A második problémakör a meglevő kronológiai szisztéma alkalmazása a Délkelet-alpi késő neolit-rézkor időszakára (BUDJA 1983, 73 ill. PARZINGER). Pl. Moverna vas, ahol jó stratigráfia figyelhető meg (BUDJA 1992, 103 Fig. 4.), vagy Gradée, Mirna. Parzinger ezek alapján állította fel a saját kronológiai rendszerét (PARZINGER 1993, 17; DULAR et al. 1991). Rendszerének fázisai: Dradec I. (DULAR 1991, Tab.22-23.) Gradée II. (DULAR 1991, Tab. 25.) Gradée III. (DULAR 1991, Tab. 26-27.) Az átvizsgált anyag azonban csak néhány telepen igazolja mindhárom fázis meglétét. Pillanatnyilag két települési típus különíthető el a neolitikum vége - kora- és középső rézkor közötti időszakban, a Délkelet-alpi területen: LOZAR 1941 MASON 1994 PARZINGER 1984 PARZINGER 1993 PETRU 1975 VELUáŐEK 1996 70
