Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 24/3. (1997) (Szombathely, 1997)

F. Petres Éva: Újabb adat a kelta maszkos ábrázoláshoz

SAVARIA A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE SZOMBATHELY 24/3 (1998-1999) PARS ARCHAEOLOGICA 1999 UJABB ADAT A KELTA MASZKOS ÁBRÁZOLÁSHOZ* F. PETRES ÉVA Szent István Király Múzeum Székesfehérvár Pár évvel ezelőtt meghatározásra behoztak a kapos­vári Rippl Rónai Múzeumba egy vastárgyat. A véletlen úgy hozta, hogy éppen ott dolgozott Bandi Gábor, aki a tárgyról azonnal fotót készíttetett 1 . Lelőhelyként a tárgy tulajdonosa csak Kaposvár környékét jelölte meg, a le­lőkörülményekről sem tudunk semmi közelebbit. Sajnos a tárgy tulajdonosa nem adta át a töredéket, így az gya­korlatilag elveszett a kutatás számára. Mégis, még fénykép alapján is érdemes foglalkozni vele, mert a kelta maszkos ábrázolások egyik érdekes darabja. A töredék (1. kép a-b), amennyire a fotón kivehető, enyhén hajló, félköríves darab. A töredéken három rész különböztethető meg: három babos tag (1), fölötte maszk ábrázolás (2), majd szögletes átmérőjű, karcolt fenyőtű mintás rész következik, amely kissé töredékes korongban végződik (3). (2. kép a-b.) A tárgy másik vége nem látható, a hármas babos rész alatt enyhén el­keskenyedő alakban folytatódik. Itt azonban a kép már nem elég éles, így nem vehető ki, hogy ez a rész díszí­tett-e, de mintha itt is folytatódnék a fenyőtű minta. AZ ÁBRÁZOLÁS A töredék közepén lévő maszk keskeny, szakállas * Amikor felkérést kaptam cikk írására a Bandi Gábor emlékére ké­szülő kötetbe, egy tőle kapott témára gondoltam. A téma egy tárgy ­azaz annak fotója. A darabbal még akkor elkezdtem foglalkozni, de félre tettem, mert abszurdnak tűnt, hogy egy tárgy - amely van, de nincs, mert csak fotója érhető el - közlésre kerüljön. Hogy most mégis elővettem, annak több oka is van. Mint a még akkor elkezdett bevezetőben (amelyet érintetlenül hagytam) jeleztem, a fotó egyértelműen a kelta maszkos áb­rázolás egyik fontos darabját ábrázolja. Az a tény, hogy most éppen nem tudjuk, hol van, azért még létezett és létezhet. Másrészt az egész eset na­gyon jellemző Bandi Gáborra, nem foglalkozott kelta anyaggal, de azonnal felismerte, hogy itt olyan darabot lát, amelyet ha máskép nem, legalább egy fénykép erejéig rögzíteni kell a kutatás számára. A fotót Nádor Katalin készítette. Köszönettel tartozom Bandi Gá­bornak, aki figyelmemet felhívta ï tárgyra és a fotót rendelkezésemre bocsátotta. arc; lefelé álló mély vonallal jelzett szemmel. Az ugyancsak lefelé görbülő szájvonal vastag H '• ? ján bajuszt is jelölhet. A fejet kétoldalt levél foglaijb keret­be, amely a halántékig ér. Alul, a babos résztől még két-két kisebb levél választja el, mintegy ebből nő ki, a maszk tète coupée jellegét hangsúlyozva. Az ábrázolás a jellegzetes kelta levélkoronás masz­kok körébe tartozik, a tète coupée egyik változata. A fej kultusszal összefüggő tète coupée ábrázolások közül a „Blattkrone" variáns a legkorábbi La Tène áb­rázolások közt jelenik meg, igen gyakran fejedelmi sí­rok arany, vagy bronz tárgyait díszítő motívumként. A levélkoronás ábrázolásnak igen sok változatát is­merjük. Az egyik típus kerek, sima, szakálltalan fejek (Schwarzenbach, 3. kép, Horovicky, 4. kép), a levélko róna a fül fölött kezdődik és a fejtetőig ér, vagy már az áll alól indul, keretbe foglalva az arcot. A fejtetőn kis szarv vagy más kitöltő elem is lehet, esetleg más alakú - lelógó levél forma - keretezi e mellett, vagy kizáróla­gosan, az arcot (Weiskirchen - DUVAL 1977, 26; Wal­dalgesheimi lemezek - ECA Pl. 98, 156 d). Egy másik típus a hosszúkás, bajuszos-szakállas fej. Leg^ vv ' vál­tozata a waldalgesheimi bronz csőrös kancsó alsó maszkja (5. kép) (MEGAW 1970, Nr. 78-79). Egy va­riánsán a szakáll alul kétágú dísszé alakul (6. kép) (Dürrnberg-Hallein 44/2 sír bronzlemeze, PENNIN­GER 1972, Taf. 113, 3). Feltehetően a szakállas válto­zat leegyszerűsített formája szerepel a kőbe faragott pfalzfeldi oszlop reliefjein is (7. kép) (ECA Pis. 9-11, П.; DUVAL 1977, Fig. 84.). Ebbe a szakállas típusba tartozik a tárgyalt darab, amelynek legközelebbi analógiája a Bad Dürkheim-i akla­szeg vagy kocsidísz a fejedelmi kocsisír leletből (8. kép ­ECA Nr. 165/a, Pl. 103; MEGAW 1970, Nr. 74, 77). A fejforma, szakáll, szem-orr-száj vonala azonos a két masz­kon. A dürkheimi darab finomabban, részletesebben kidol­gozott, a szemet két vonal jelzi, haján pánt. A levélkorona mindkét darabon keretben foglalja az arcot, a dürkheiminél

Next

/
Oldalképek
Tartalom