Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 24/3. (1997) (Szombathely, 1997)

Horváth Tünde: Adatok a középső bronzkori borostyánleletek vizsgálataihoz

HORVÁTH TÜNDE: CONTRIBUTION TO THE STUDY OF HUNGARIAN AMBER-FINDS hattak balti borostyánok, ezek anyagösszetétele azonban erősen megváltozott a fizikai behatások miatt, annyira, hogy talán felismerhetetlenné válik, mint balti borostyán. Az a véleményem, hogy - a fent taglalt kifogások miatt - nem balti, hanem közelebbi, elérhetőbb, hasonló kinézetű borostyán és kopálváltozatokkal találkozunk régészeti leleteink között. Az infravörös spektrum-összehasonlító vizsgálat (mint más drágakövek esetében sem) nem elegendő egy ilyen komplex (származási, összetétel, stb.) jellegű kérdéskör eldöntéséhez. Más, kémiai és egyéb anyagvizsgálatokat (sűrűség stb.) kell segítségül hívnunk. A számba jöhető borostyán-származási lehetőségek: a hazai kopálváltozatok (ajkait, és talán a borsodi szénmedencében is van egy kopálváltozat, de ez még nem hivatalos), a közeli borostyánlelőhelyek: a Keleti-Kárpátok gyors patakmedreiben gyűjthető rumen it, a szicíliai szimetit, és esetleg az erősen mállott, másodlagosan végmorénákból előkerülő balti borostyán. Ezek esélye megnő, ha figyelembe vesszük a kora és középső bronzkori kultúráink déli és keleti eredetét, kapcsolatait, és az akkori népek természetközelségét. Sajnos, sem a régészeti leleteken, sem pedig az ásványtani mintákon végzett vizsgálatok nem kielégítőek ma még a kérdés eldöntéséhez, vagy alátámasztásához. Új, több, modern vizsgálatra van szükség, ki kell dolgozni hazai előfordulásaink anyagjellemzőit, hogy azonosításuk a „bontott"-szerkezetű régészeti leleteken könnyebbé, biztosabbá váljon, ha ez egyáltalán lehetséges. Tünde HORVÁTH Kulturális Örökség Igazgatósága H-1053. Budapest, Magyar u. 40. Pf.: 211.