Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 24/3. (1997) (Szombathely, 1997)
Ilon Gábor. A bronzkori halomsíros kultúra temetkezései Nagydém–Középrépáspusztán és a hegykői edénydepot
ILON GÁBOR: A BRONZKORI HALOMSÍROS KULTÚRA TEMETKEZÉSEI NAGYDÉM-KÖZÉPRÉPÁSPUSZTÁN... Az árkolt bütyökfüles bögre (8. sz. 8. tábla 3) a füzesabonyi kultúra bodrogszerdahelyi fázisának hatását tükrözi. A már idézett ménfőcsanaki (10. ábra), lábakkal is rendelkező példányon kívül még az alábbiakat említhetjük meg: Tószeg С (ugyanitt láb nélküli változat), Dunakeszi-Kopolya, Mistelbach-Zaya-i edénydepot. Bütyökláb nélküli darabok származnak Dolny Peter 1. sírjából (BANNER et al. 1959, 96, 98, 6. ábra 6a-b, 7; KOVÁCS 1989, 49, 2. ábra 10; BENKOVSKY-PIVOVAROVÁ 1976, 344-348, 3. ábra 5; DUáEK 1969, 52, 5. ábra 1-2). A „kantharos"-formájú edények (6. sz. 8. tábla 2) a szőregi csoport késői időszakában válnak a csoport vezérleletévé. Ugyanakkor ez a típus a szeremlei csoport anyagában is megtalálható, amikor a Kárpát-medencében már a korai halomsíros kultúra (R BBj_ 2 átmenetéből) is kimutatható (BÓNA 1975, 9394; BANDI - KOVÁCS 1970, 28-31, valamint 27, 29, 37. és 39. jegyzet). A depot tehát sokszínűen tükrözi a koszideri időszak mozgalmasságát, a kultúrák egymásra hatását és keveredését (korai halomsíros, késői magyaradi és a füzesabonyi kultúra bodrogszerdahelyi fázisa), egyfajta divatot jelez, ami esetleges ethnikai keveredésre is utalhat (LŐRINCZY - TROGMAYER 1995, 62-63). A nagydémi sírokkal azonos horizontra, R BB 2 periódusra keltezzük. A KÉSŐ MAGYARADI ÉS A KORAI HALOMSÍROS KULTÚRA AZ ÉSZAK- ÉS NYUGAT-DUNÁNTÚLON Lelőhelykataszter Az alábbiakban először a késő magyaradi kultúra emlékanyagának igen vázlatos összeállítását teszem közzé. A kataszter alapja egy korábbi kéziratos munkám (ILON 1986), másrészt irodalmi adatokra és kollegiális közlésekre épül. Területileg csak az Észak- és Nyugat-Dunántúlra terjed ki. A kataszterbe csak azokat a lelőhelyeket vettem fel, ahol más kultúrához is köthető a magyaradi kultúrához sorolt lelet. A szórványokat (Fertőszéplak, Rábacsécsény, Dorog, Nyergesújfalu, Pilisszentlélek, Tokod, Bajna, Csolnok) figyelmen kívül hagytam (LFM, Sopron Paur Gy. magángyűjteményéből, Lsz. 54.11.1. közöletlen.; MITUAY 1941, 13, 10. t. 7; MRT 5. 62, 264, 270, és 15. t. 5-£, 300-301, 329, és 15. t. 10, 12, valamint 43, 55). A késő magyaradi kultúra lelőhelyei (1. ábrán •) Esztergom-Komárom megye 1. Almásfüzitő-Nagykolónia. ÉDMK urnatemetőből származó edények (VADÁSZ 1986, 28). 2. DunaalmáslAlmásneszmély. ÉDMK urnatemetőből származó edények (PATAY 1938, 69; BÓNA 1975, 208. t. 3-4). 3. Dad. ÉDMK urnatemetőből származó edények (VADÁSZ 1986, 28) 4. Esztergom-Várhegy (MRT 5. 78) A bronzkort az ÉDMK és a magyaradi kultúra képviseli. 5. Esztergom-Laposi földek (MRT 5. 199-200). 1972ben feltárt urnasírból az ÉDMK és a magyaradi kultúra elemeit ötvöző korsó került elő. 6. Esztergom-Vár u., Béke tér (MRT 5. 206-207, 15. t. 9, 11; TORMA 1976). 14 Urnatemetőből régi gyűjtés magyaradi típusú edények. Egy feltárt urnasírt Torma I. közölt. Az ÉDMK végére (R BA 3 ) keltezte. Magyaradi típusú bögrékkel. Ugyanitt újabb két, hasonló anyagú urnasírt tárt fel Horváth István 1982. novemberében. 7. Környe-Fácánkert. ÉDMK urnatemetőből származó edények (VADÁSZ 1986, 28). 8. Süttő-Nagysánctető. A magyaradi (50-55%), a mészbetétes kerámia (30-35%) és a füzesabonyi (510%) kultúrák anyaga (ILON 1986; KOVÁCS 1988, 120, 124-126) Szempontunkból különös fontossággal bírnak a fent már hivatkozott 42. és 104. gödrök. A telep feldolgozója a halomsíros kultúra jelenlétére utaló leletet nem talált. 9. Szőny-Cecília temető. ÉDMK urnatemetőből származó edények (VADÁSZ 1986, 28). 10. Szőny-Koponyás. Egyik sírjából egy korsót sorolhatunk ide (BÓNA 1975, 205. t. 5). ll.Szőny-Nagymagtár. (VÉKONY 1970, 38 és szóbeli közlése 1985. november 28-án. V. VADÁSZ - VÉKONY 1979, 106. jegyzet; BÓNA 1975, 210, 206. t. 4, 207. t. 3, 5, 8). A feltárt 13 sírt az ÉDMK temetőjeként határozta meg az ásató, hangsúlyozva erős magyaradi összetevőjét. Anyagát az esztergomi, Torma I. által közölt sírhoz hasonlította (közöletlen). Ugyanebből a temetőből több a magyaradi kultúrához sorolt, Toéik A/3-4,7 korsó típust (TOСГК 1978, 19811/1. 92) tettek közzé. 12. Szőny-Ószőny (BÓNA 1975, 294) A magyaradi kultúra lelőhelyeként említve. Továbbá a tatai járás egy részén végzett terepbejárásokból ismert, még közöletlen, pontosan nem meghatározott telep anyaga is tartalmazza a magyaradi kultúra edénytöredékeit (VADÁSZ 1986, 28). Győr-Moson-Sopron megye 13. Győrszentiván-Likócs-puszta. 1898-ban a Duna-parton két „edényfészket" találtak. Az 50-es években Horváth István szívességét, hogy az újabb sírok dokumentációját és anyagát számomra hozzáférhetővé tette, ezúton is köszönöm.
