Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 24/3. (1997) (Szombathely, 1997)

P. Fischl Klára: Mártély-Szegfű. A Perjámos-kultúra szerepe a Dél-Alföld vegyes rítusú temetőiben

P. FiscHL KLÁRA: MÁRTÉLY-SZEGFŰ. A PERJÁMOS-KULTÚRA SZEREPE A DÉL-ALFÖLD VEGYES RÍTUSÚ TEMETŐIBEN ványított bögre (7. kép 3.). Nyaka tölcséres volt. Teste bikónikus, a felső rész ívelt. Kis talpkarikán áll. Szalagfülének csonkja az éles vállvonalon látható, mely bekarcolt vonallal hangsúlyozott. Az éles hasvonal alatt és felett hármas bekarcolt vonalkötegek futnak körbe. A test felső részén ehhez szintén hármas bekarcolt vonalakból kialakított félkörminták csatlakoznak. Az edény szélessége a legnagyobb kihasasodásnál: 7,5 cm, fá.: 2 cm. Ltsz.: 93.2.126. „X" jelenség: A csatorna NY-i falában a híd 0 pontjától 8-11 méterre, E-ra jelölték. 1. Barna-szürke foltosra égetett, cserépzúzalékkal sovanyított, hordó alakú fazék (8. kép 5.) kiegészített töredéke. Nyakán ujjbenyomással tagolt bütyök ül. Mérhető m.: 28 cm, fá.: 9 cm. Ltsz.: 93.2.243. 2. Szürke színű, cserépzúzalékkal sovanyított, hármas testtagolású edény töredéke (8. kép 3.). A felső és a középső harmad éles törésvonalú találkozása rovátkolással hangsúlyozott, melyből háromszög alakú, szintén rovátkolással tagolt borda csúcsosodik fel. A felcsúcsosodás felett dupla bekarcolt vonalból kialakított un. zászlóminta látható. A csonkakúpos és a gömbös rész találkozása alatt két széles kannelura fut körbe, az alsót alulról ujjbenyomkodás kíséri. Ltsz.: 93.2.247. 3. Kívül szürke, belül barna színű, cserépzúzalékkal sovanyított, gömbös hasú edény oldalának töredéke (8. kép 4.), három széles, függőleges kannelurával díszítve. Ltsz.: 93.2.248. 4. Sötétszürke-barna foltosra égetett, cserépzúzalékkal sovanyított tölcséres nyak és megvastagodó perem töredéke (8. kép 2.). Ltsz.: 93.2.257. 5. Barna színű, cserépzúzalékkal sovanyított, hegyes, ívelt bütyök (8. kép 1.). Nagy valószínűséggel kelebiai típusú tálat díszített. Ltsz.: 93.2.258. Szórványok a csatorna mindkét partjáról: 1. Szürkésbarna színű, cserépzúzalékkal sovanyított, kétfülü korsó töredéke (9. kép 8.). Pereme enyhén kihajlik, nyaka cilindrikus, teste nyomottgömbös, hasvonala éles. Szalagfüle a peremből indul, a peremhez való csatlakozásnál kissé ívelt és a vállon nyugszik. A vállvonal alatt két kannelura fut körbe az edény testén, melyeket a fül alatt és a fülekkel átellenes oldalon négy illetve három lencsedísz szakít meg. A lencsedíszekből hármas, függőleges kannelurák csüngnek le, de az éles hasvonalat nem érik el. Ltsz.:93.2.327. 2. Barna-szürke foltosra égetett, cserépzúzalékkal sovanyított edény töredéke (10. kép 6.). Nyaka tölcséres, teste gömbös formájú. A nyak közepén dupla, sekély kannelura halad körbe, melyet bevagdosásokkal kerített lencsedísz szakít meg. Vállán szintén dupla kannelura és azokat alulról kísérő bevagdosássor által kialakított füzérminta látható. A test felső részén lencsében ülő bütyök töredéke és bevagdosásokkal keretezett lencseminta van. A legnagyobb kihasasodáson két széles kannelurából kialakított futóspirál töredéke figyelhető meg. Ltsz.: 93.2.328. 3. Szürke-barna foltosra égetett, cserépzúzalékkal sovanyított kancsó cilindrikus nyakának töredéke (9. kép 6.). Pereme kihajló, nyakán háromszor két bekarcolt vonal fut körbe. A középsőt a füllel szemközti oldalon beböködésekkel keretezett lencsedísz szakítja meg. Ansa lunata kialakítású füle a peremből indul és a váll alatt támaszkodik. Pá.: 11 cm. Ltsz.: 93.2.329. 4. Világosbarna-szürke foltosra égetett, homokkal sovanyított bögre töredéke (10. kép 1.). Nyaka erősen behúzott, teste nyomott gömbös. Válla két körbefutó kannelurával és azokat elválasztó bordával hangsúlyozott. A hason hármas, függőleges, széles tárggyal bekarcolt vonalköteg látható, mely a bögre testét mezőkre osztja. A mezők díszítése azonos. A váll alatt 5 bekarcolt vonal látható. A legalsóból ívesen indítva „V'-minta csüng le, melynek belső oldalán még két párhuzamosan futó, bekarcolt vonalból kialakított „V" látható. A „V" alak és a vízszintes vonalak között széles, ferde rovátkolással tagolt mészbetétágy látható. A függőleges osztóminta és az imént leírt minta között bekarcolt vonallal keretezett benyomott körminta van. A bekarcolt vonalak is mészbetéttel voltak díszítve. Ltsz.: 93.2.330. 5. Barna-szürke foltosra égetett, apró cserépzúzalékkal sovanyított edény töredéke (10. kép 4.). Nyaka cilindrikus, teste egy nyomottgömbös és egy fordított csonkakúpos részből áll. A vállat apró szalagfül íveli át. Az élesen törő hasvonalról, hegyes, kihúzott bütyök csüng le. Ltsz.: 93.2.331. 6. Barna-szürke foltosra égetett, cserépzúzalékkal sovanyított edény oldalának töredéke (10. kép 3.). Vállán két kannelura fut körbe, melyek felett kis, háromszögalapú bütyök ül. A bütyök alatt a testen három függőleges kannelura látható. A töredék íve alapján feltehető, hogy szilvamag alakú szájkiképzéssel rendelkezett. Ltsz.: 93.2.332. 7. Barna-szürke foltosra égetett, cserépzúzalékkal sovanyított, kihajló peremű, hordótestű fazék töredéke (9. kép 4.) peremből induló szalagfüllel. Ltsz.: 93.2.333. 8. Barna színű, cserépzúzalékkal sovanyított hármas testtagolású edény oldaltöredéke, a testrészek találkozásánál körbefutó rovátkolással hangsúlyozott bordával és kannelurákkal (8. kép 9.). Ltsz.: 93.2.334. 9. Sötétszürke színű, cserépzúzalékkal sovanyított szalagfül (8. kép 7.), melynek tapadása alatt bevagdosássor figyelhető meg. Feltehetően hármas testtago-