Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 24/3. (1997) (Szombathely, 1997)

Kulcsár Gabriella: Kora bronzkori belső díszes talpas tálak a Dunántúlon

KULCSÁR GABRIELLA: KORA BRONZKORI BELSŐ DÍSZES TALPAS TÁLAK A DUNÁNTÚLON nűleg e típushoz, illetve ennek változataihoz sorolható a szavai településről ismert táltöredékek zöme (38; III. t. 38). A közlés tanúsága szerint ép, rekonstruálható forma nem került elő a településen (ECSEDY 1979, 102), ezért több, változatos formában rekonstruált rajz alapján a kívül-belül és a talprészen is díszített alaptípuson belül - a rekonstruált formák bizonytalansága miatt elsősorban a talprész az elsődleges kritérium több változatot lehet elkülöníteni: 1. a fenti zóki tálhoz hasonló magas, hengeres csőtalpas tálakat (Szava 8. és 16. gödör; III. t. 38/1-2); 2. alacsony, hengeres csőtalpas tálak (Szava 2. és 19. gödör (38; III. t. 38/3); továbbá Pécs-Nagyárpád LXLX/g. gödör (29) (csak fotón közölt); II. a2 Alacsony csonkakúpos csőtalpas, kívül-belül és talprészén is díszített tálak: Lengyelről ismert ép darab (18/1; III. t. 18/1). Hasonló darabokat rekonstruáltak Szaván is (38): 1. alacsony, csonkakúpos csőtalpas tálak (Szava 2., 19., 20.gödör; III. t. 38/4-5); 2. magas, csonkakúpos csőtalpas tál (Szava 2. gödör; III. t. 38/6); A fentiek (II. a 1-2 típus) díszítése egyszerű karcolt és tűzdelt vonalakból, sraffozott háromszögekből áll. (a zóki (III. t. 43) tál díszítése nem teljesen ismert). A Lengyel 1. (18/1; III. t. 18/1) tál rajzos publikációból ismert, díszítése nem kapcsolódik közvetlenül a hagyományos csillagmotívumhoz, a belső tálrészt a középpont felé keskenyedő, sraffozott sávok és a peremről lógó szintén sraffozott háromszögek adják. A kívül-belül, és a peremen is díszített tálak számos töredéke ismert még a kultúra elterjedési területéről (3, 4, 8, 9, 23). Ezek pontos formája azonban nem rekonstruálható. Kiemelkedik e körből a Somogyvár-Vinkovci kultúra korai településéről, Börzöncéről (3; III. t. 3/1) ismert táltöredék. Csak említésből ismert egy kívül-belül, peremen díszített, csőtalpas tál Tamási-Szőlőhegyről (40). III. Díszítetlen, hengeres csőtalpas, lapos csonkakúpos testű tálak: Durvább kidolgozású példánya a nagyvejkei (24; III. t. 24) edényleletből ismert, finomabb kidolgozású darabját Pécs-Nagyárpádról (29; III. t. 29) ismerjük. Idesoroljuk a most közlésre került szintén nagyvejkei darabot (27; I. t. 27) is, melynek lapos edényteste a nagyvejkei tálhoz, míg finomabb kidolgozása a nagyárpádihoz áll közel, behúzott befelé megvastagodó pereme viszont azok egyenesre levágott peremkiképzésétől eltér. Leggyakoribb típusnak a csak belül díszített, kerek csőtalpas tálak (I. a típus) és a kívül-belül, gyakran a peremen is díszített, kerek csőtalpas tálak (II. típus) tekinthetők. Ezek díszítése erősen kötődik a területen korábban megfigyelhető késő vucedoli, változatos motívumkincshez (különösen pl. Gyulaj-Banyahegy [9], Pécs-Nagyárpád [29], Sé-Malomi-dűlő [32], továbbá Börzönce [3; III. t. 3/1] esetében). A tálak díszítése fokozatosan egyszerűbbé válik (Szava [38, III. t. 38], Lengyel [18, III. t. 18/1]). Erre egyik jellemző példa a késő vucedoli tálak alapmotívumaként számontartott kihagyásosos keresztmintás körminta (Lánycsók [17], Zók-Várhegy [43/1]), melynek egyszerűbb változata az I. a típus táljain jelenik meg (pl. Nagyvejke [25; I. t. 25], Tolna megye [41], Zamárdi [42; 1.1. 42]). Feltűnő az egyértelműen a Somogyvár-Vinkovci kultúrához sorolható kereszttalpas tálak kis száma (Polány [30], Szombathely [39; II. t. 39]). Ennek oka részben a dél-kelet-dunántúli késő Vucedol és SomogyvárVinkovci kultúra közös lelőhelyein végzett feltárások hiányában, illetve a feltárt telpülések anyagának közöletlenségében keresendő. Ugyanakkor nem zárható ki annak lehetősége sem, hogy a kereszttalpas tálak használata csak a késő Vucedol-korai Somogyvár-Vinkovci időszakra korlátozódik és később a Dunántúl déli részén már nem található meg. A szombathelyi tál igen vékony, karcolt vonalas, félköríves díszítése alapján meghatározóan eltér a késő Vucedol és a korai Somogyvár-Vinkovci korszak Dunántúlon általános típusaitól, részben a Laibach-kör hatását viseli magán (pl. lg: KOROSEC- KOROSEC 1969, T. 38. 4; 41. 1) A zamárdi (42; I. t. 42; VI. t.) tál kivételével eddig a Somogyvár-Vinkovci kultúra területén nem volt ismert négyszögletes, üreges talpú tál. Az iszkaszentgyörgyi (11) településről ismert peremtöredék elnagyolt díszítése a Makó kultúra északdunántúli töredékeihez áll közel, ugyanakkor a kísérőanyagban közölt hosszú nyakú korsótöredék a Somogyvár-Vinkovci kultúra hatására utal (BANDI 1982, 166, Abb. 7). A belső díszes talpas tálak díszítetlen változatát (III. típus) eddig három tál képviseli (24, 27, 29). A lengyeli (Mucsi-Lengyel) (18/2; III. t. 18/2) telepről ismert kehely, mind formája (alul kiszélesedő talprészű kis kehely), mind díszítése (peremén benyomott pontsorral, kívül és belül függőleges sávok között vízszintesen bekarcolt vonalakból álló díszítés) alapján eltér a Somogyvár-Vinkovci-kör darabjaitól.

12 A Somogyvár-Vinkovci kultúrán belül a belső díszes tálak használata a kultúra korai időszakában jellemzőnek mondható, míg a kései periódusban kevesebb információnk van erre. Ez részben annak köszönhető, hogy a kultúra hitelesen feltárt településeinek túlnyomó többsége a kultúra korai időszakára datálható (Börzönce-Temetői dűlő [BONDÁR 1995], Csepreg [KÁROLYI 1971-1972], Letenye-Szentkeresztdomb [KALICZ Nem zámató ki rézkori datálása sem: ld. a badeni kultúra Svodín-i/szőgyéni településén talált kívül díszített kehely (TOCIK 1963, Obr. 3.14). 119