Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 24/3. (1997) (Szombathely, 1997)

Kulcsár Gabriella: Kora bronzkori belső díszes talpas tálak a Dunántúlon

KULCSÁR GABRIELLA: KORA BRONZKORI BELSŐ DÍSZES TALPAS TÁLAK A DUNÁNTÚLON rendszer első kritikái (NEMEJCOVA-PAVUKOVÁ 1968; RUTTKAY 1973) után annak tételes cáfolatát a dél-németországi Chamer csoport lelőhelyein előkerült belső díszes talpas tálak kapcsán I. Burger végezte el (BURGER 1980). Burger a kronológiailag és kulturálisan jól meghatározható darabok alapján három időhorizontban vizsgálja a belső díszes talpas tálak különböző típusait: a korai horizont („későeneolit kultúrkomplexum", Kosztolác-Vuöedol I. korszak) időszakában találjuk meg legkorábban e tálak zsinórlenyomatos, koncentrikus körökkel (Iza/Izsa típus) és az álzsinórdíszes hatágú csillagmotívummal (Ruma) díszített példányait. A középső horizonthoz (Vucedol Ifylg.I./Makó-KosihyCaka/Bosáca Il./Jevisovice B/Rivnác/kései Chamer csoport) sorolja a sem az Iza, sem a Sotin típushoz nem sorolható összes tálat. E korszakban továbbra is megtalálhatók a zsinórdíszes tálak (Melk- és Podolia típus); az Ig-i változatos díszítésű tálak alaptípusa a Laibach típus (alacsony, üreges kereszttalp, négyágú csillagmotívummal); a négyszögletes csőtalpú, sakktábla csillagmintás Сака-típus; a kerek csőtalpas, sakktábla mintás Baranya-típus; a tömör kereszttalpas, kívül és belül is gazdagon díszített SarvaS-típus; továbbá a díszítésében más felfogású morvaországi Brno és Vysocany-típus; a csehországi a Zámka és Zlíchov típus; díszítésé* ben a csehországi darabokhoz közel álló magas kerek, vagy ötös osztású talpas tálak közép-németországi típusa; a teljesen különálló Karst-típus; és végül a későbbi korszakok felé mutató montenegrói tálak. A postvucedoli horizonthoz a Sotin típust sorolja. A rendkívül alapos munka a belső díszes talpas tálak eredetét a Gorodsk-Celei-Ezero II. korszakkal egyidős gödörsíros kultúra nyugati terjeszkedésével hozza összefüggésbe (BURGER 1980). A Somogyvár-Vinkovci kultúra máig kevéssé ismert nyugat-dunántúli településterületének elemzésekor Kalicz-Schreiber R. három területeileg elkülönülő, másmás kulturális hatások befolyási övezetében fekvő egységet különít el, melyek között tipológiai különbségek is felismerhetőek (KALICZ-SCHREIBER 1991, 9).

7 Ennek kapcsán hivatkozik a belső díszes talpas tálak készítésének és használatának különbözőségeire is: 1. az Alpok előterében fekvő csoportban a VucedolLaibach csoport és a Rudina típus hatására a változatos díszítésű talpas tálak gyakorisága a jellemző; 2. a dél-nyugat-dunántúli csoportban csak az egységes díszítésű, ún. csillagmotívumos talpas tálak a jellemzők; 3. az Északnyugat-Dunántúlon a Makó-Kosihy-Öaka kultúra és a délnyugat-dunántúli leletekhez kapcsolódó Somogyvár-Vinkovci kultúra a meghatározó, mindA hivatkozott leletanyag zöme még közöletlen, illetve csupán válogatott leleteik ismertek (pl. Letenye-Szentkeresztdomb, NagykanizsaInkey kápolna, Nagykanizsa-Sánc, Sé-Malomi dűlő). kettőben egyaránt gyakoriak a belső díszes tálak. Kalicz N. és Kalicz-Schreiber R. legutóbbi munkájukban az egyfulű kis bögrék elemzése kapcsán a Somogyvár-Vinkovci kultúra két fázisú, kora bronzkor 12. korszakát egyaránt érintő létezése mellett foglalnak állást (KALICZ - KALICZ-SCHREIBER 1997). Számos tipológiai érv között a szakrális funkciójú belső díszes talpas tálak is szerepet kapnak, melyek használata a Makó-Kosihy-Caka és a kora Somogyvár-Vinkovci kultúrák esetében a kora bronzkor 1. fázisra korlátozódik (KALICZ- KALICZ-SCHREIBER 1997, 327).

8 A Somogyvár-Vinkovci kultúra közelmúltban feltárt és teljes egészében közölt, korai településén, BörzönceTemetői-dűlőben talált belső díszes tálakon belül Bondár M. két alaptípust különít el: egy csak belül díszített és egy kívül és belül is díszített alaptípust (BONDÁR 1995, 209, Typ T/9 és T/10). Az utóbbi esetében a meghatározó késő vucedoli stílus befolyása mellett a kosztoláci kultúra utóhatásának lehetőségére is felhívja a figyelmet (BONDÁR 1995, 233). A dunántúli, kora bronzkori belső díszes talpas tálak katalógusát elsősorban szakirodalmi hivatkozások alapján, összesen 74 különböző lelőhely anyagának felhasználásával készítettük el (ld. Katalógus 1-76.).

9 A tálakat a következő felosztásban tárgyaljuk: 1. késő Vucedol (Vucedol-C) korszak és SomogyvárVinkovci kultúra (1^3; II—III. t.); 2. Makó-Kosihy-Caka kultúra (44-65; IV. t.); 3. kulturálisan bizonytalanul meghatározható leletek (66-76).

10 KÉSŐ VUCEDOL KORSZAK A belső díszes talpas tálak legkorábbi használata a Dunántúlon a Vucedol-kultúra kései időszakában, annak dél-kelet-dunántúli településterületén mutatható ki. A területen ismert nagyobb települések mindegyikén megtalálhatók töredékeik. A kultúra legnagyobb dél-dunántúli településeként számon tartott, névadó Zók-Várhegyről (43; II. t. 43) eddig csak szórvány leleteket közöltek (PAT A Y 1940, 1.

1. 5; ECSEDY 1983, II-III. t.). Ecsedy I. megállapítása szerint a belső díszes tálak csak a kultúra kései időszakában jelennek meg (ECSEDY 1979, 96). Hitelesen Minderről korábban: KALICZ-SCHREIBER 1991, 10; KALICZSCHREIBER 1994,40. 9 . . . . A gyűjtés nem teljes és nem lehet minden részletre kiterjedő. így további, még közöletlen leletanyagra hívta fel figyelmünket Somogy megyében Bondár Mária és Honti Szilvia, Tolna megyében Torma István, Vas megyében Ilon Gábor. Szíves szóbeli közlésüket és segítségüket ezúttal is köszönöm. A lelőhelyek katalógusszáma minden esetben megegyezik a lelőhelyek neve mögött zárójelben, a térképen és a táblákon található számozással. 117