Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 24/2. (1997) (Szombathely, 1997)

Muskovits József. Az Őrség díszbogár faunája (Coleoptera: Buprestidae)

SAV ARIA 24/2 (Pars historíco-naturalis) (Umbellifereae), margitvirágokon (Chrysanthemum spp.) találhatók. A melegebb fekvésű tölgyesekben közönséges és nagyon gyakori. Hossza: 4,0-7,0 mm. Anthaxia nitidula nitidula (Linnaeus, 1758) — Csöde, 1993.VII.05. (SM); Csörötnek, 1983.V.21. (SM); Farkasfa, 1983.V.27. (SM), 1989.VI.21. (SM), 1994.VI.29. (SM); Farkasfa: Fekete tó, 1992.VI.25. (MTM); Felsőszölnök, 1994.

VI. 17. (SM); Hegyhátszentjakab: Vadása-tó, 1982.V.30. (SM, MTM), 1983.V.28. (3, SM), 1986.V.2. (SM), 1989.V.20. (2, SzKmgy), 1989.VII.1. (SM); Magyarszombatfa, 1994.VI.21. (SM); Nádasd, 1986.V.2. (2, SM), 1986.V.5. (2, SM); Orfalu, 1983.V.26. (SM, MTM); Szaknyér, 1993.VII.05. (SM); Szalafő, 1985.

VI. 13. (SM); Szalafő: Borjas-erdő, 1992.VI.25. (MTM); Viszák: Lugosierdő, 1983.V.27. (MTM). — Nyugat-mediterrán elterjedésú faj. A lárvák gyümölcsfa-fajokban és rózsafélékben (Rosaceae) fejlődnek; az imágók virágokon, leginkább vadrózsán találhatók. Elterjedt, gyakori faj. Hossza: 4,0-7,5 mm. Anthaxia podolica podolica Mannerheim, 1837 — őriszentpéter, 1973.

VI.27 (SzKmgy). — Kelet-európai elterjedésú faj. A lárvák gyümölcsfa-fajok (Prunus spinosa, P. avium, P. domestica) és húsos som (Cornus mas) fáiban fejlődnek; az imágók különféle virágokon, elsősorban közönséges cickafarkon (Achillea millefolium) és sátoros margitvirágon (Chrysanthemum corymbosum) találhatók. Sokfelé előforduló, nagyon gyakori faj; meglepő, hogy az Őrségben ez ideig csak egyetlen példánya került elő. Hossza: 4,0-7,0 mm. Anthaxia (Melanthaxia) godeti Castelnau & Gory, 1839 — Apátistvánfalva, 1994.VI.6. (SM); Csörötnek, 1983.V.21. (SM); Kondorfa, 1984.VI.25. (3, RImgy), 1994.VI.19. (SM); Nagyrákos, 1983.V.28. (SM); Nemesnép, 1979.VI.5. (SM); őriszentpéter, 1975.VII.2 (2 SzKmgy); Viszák, 1983.V.27. (SM). — Holomediterrán elterjedésú faj. A lárvák elsősorban erdeifenyőben (Pinus sylvestris), de más fenyőfa fajokban is fejlődnek; az imágók sárga színű virágokon találhatók. Szórványosan sokfelé előforduló, nem ritka faj, amelyet könnyen össze lehet téveszteni az A. quaripunctata fajjal. Hossza: 3,5-7,0 mm. Anthaxia (Melanthaxia) helvetica helvetica Stierlin, 1868 — Apátistvánfalva, 1983.V.26. (SM), 1985.VI.il

. (SzDmgy); Csörötnek, 1983.V.21. (SM); Csörötnek: Apátsági-erdő, 1983.

VII. 10. (2, MTM); Csörötnek: Huszászipatak, 1983.VI.28. (SzDmgy); Farkasfa, 1982.V.2. (5, SM), 1983.V.26. (6, SM), 1985.V.7. (RImgy), 1994.VI.29. (4, SM); Farkasfa: Fekete tó, 1983.V.22. (4, MTM; 3, SzDmgy); Felsőszölnök, 1994.VI.17. (3, SM); Kondorfa, 1994.

VI. 19. (2, SM); Nádasd, 1986.V.5. (MTM); Nemesmedves, 1979.V.2: (2, RImgy); Orfalu, 1982.VII.12. (2, MTM); Őriszentpéter, 1983.V.21. (MTM), 1983.V.23. (2, SM; RImgy), 1984.IV.9. (RImgy), 1985.V.l. (7, SM; RImgy); Őriszentpéter: Bárkás-tó, 1985.V.l. (SzDmgy); Szakonyfalu, 1976.V.13. (5, SM), 1994.VI.24. (SM); Szalafő, 1994.

VI. 14. (SM); Szőce, 1985.V.5. (RImgy); Viszák: Lugosi-erdo, 1983.V.27. (4, MTM; RImgy). — Közép-európai elterjedésú faj. A lárvák fenyőfélékben, elsősorban lucfenyőben (Picea excelsa), jegenyefenyőben (Abies alba), vörösfenyőben (Larix deciduá) fejlődnek; az imágók sárga virágokon találhatók. Elég ritka faj, de az Őrségben meglepően sok helyről és nagy pédányszámban került elő. Hossza: 5,0-8,5 mm. 77