Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 23/3. (1996-1998) (Szombathely, 1998)
Őskor - Ilon Gábor: Korai kelta fazekas kemence Gór-Kápolnadombról
SAVARI A A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE SZOMBATHELY 23/3 (1996-1997) PARS ARCHAEOLOGICA 1998 KORAI KELTA FAZEKAS KEMENCE GÓR-KÁPOLNADOMBRÓL ILON GÁBOR Savaria Múzeum Szombathely 1988-1993 között víztározó építését megelőzendő folytattunk leletmentést a góri Kápolnadombon. A teljes feltárás ezért csak a domb északi részére, valamint ahhoz egy kelet felől csatlakozó munkahelyre terjedt ki (1. kép). Az utóbbi rész leletmentésének szükségességéről csak az utolsó szezon előtti hónapokban értesültünk. Ezért itt már munkagépet is igénybe kellett vennünk. Most itt gátőrház áll. A megkutatott területet mára már elhordták, a földet a víztározó gátjába beépítették. A Repce folyót a domb arjából távolabbi, új mederbe terelték. Az eredetileg kb. 3 hektáros, részben bolygatatlan dombnak kb. a negyedét vizsgáltuk át. 6000 m 2-t tártunk fel. A domb ma is meglévő, déli részén r.k. templom és funkcionáló temető található. A feltáráson az alábbi korszakok települési- és temetkezési jelenségeivel találkoztunk: 1. Az újkőkori (neolitikum) dunántúli vonaldíszes kerámia kultúrája települési maradványai. 2. A bronzkorból a késő bronzkori urnamezős kultúra emlékanyaga a legjelentősebb. Figyelemre méltóak e korszak már közölt (ILON 1992, 1994) öntőformái illetve töredékei, valamint a bronzművesség és öntőformakészítés egyéb tárgyi emlékei. Fémművesműhelyt, házrészleteket tártunk fel. Jónéhány gödörben emberi maradványokat találtunk. 3. A kora vaskori településből szinte annak csak tárgyi anyaga vált ismertté. A feltárás révén jól ismerjük e két utóbbi korszak klímáját, természetes és kultúrnövényzetét (GYULAI 1993, 38-39. Fig. 2., Tab. 3. GYULAI - TORMA 1996, 277-286.). 4. A dombon megtelepedtek a kelták. Erődítésrendszerük megismerése 1 mellett sikerült egy teljes fazekas kemencét és néhány más objektumukat is feltárnunk. 5. A római korban talán egy kisebb megfigyelőhely lehetett a dombon, ahogy arra a gyérszámú emlékanyag utal. Ekkor, vagy a népvándorlás korban (germán ?) 2 magányosan egy nőt temettek el. 6. Az Árpád-korban egy kis favár (DÉNES 1990) állt a domb északi peremén, de a késő középkorban is lakott a hely. A több tonnányi leletanyag restaurált, de elégtelen körülmények között tárolódik, ami a számítógépes feldolgozásnak is akadálya. A malakológiai, archaeozoológiai, archaeobotanikai (makro- és mikronövényi maradványok) és embertani vizsgálatokból még csak részeredményeink vannak. A fémvizsgálatok kiértékelése folyamatban van. Ezideig 16 radiocarbon kormeghatározási adat készült. A kőnyersanyagok műszeres vizsgálata (BÍRÓ 1995) az utolsó fázisban van. A lelőhely teljes publikációja néhány év múlva remélhető. * * * Az alábbiakban csak a domb platójától keletre található, egy a környezetébe fokozatosan beleolvadó teraszon feltárt kelta kori objektummal, fazekas kemencével foglalkozunk. A terasz és a domb platójának a kérAz ezt feldolgozó angol nyelvű tanulmány megjelenés alatt az Archaeometry in Hungary II. kötetében, amely a veszprémi 1997. évi konferencia anyagát tartalmazza. Ugyanennek magyar nyelvű változata a Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények 1997. évi évfolyamában jelent meg. A sír egyetlen korhatározó mellékletéről T. Bíró Mária mondott szakvéleményt. A sűrűfésű római kori. 83
