Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 23/3. (1996-1998) (Szombathely, 1998)

Őskor - Marton Erzsébet: A Velem Szent Vid-i magyar-francia ásatás eredményei (1989–1991)

SAV ARIA 23/3 (1996-1997) PARS ARCHAEOLOGICA - kívül-belül fekete, fényezett felületű, S profilú om­phalos aljú félgömbös testű kis tál (K. E. 43+67) (7. ti.) - kívül-belül szürke facettait behúzott peremű ala­csony talpas (?) kis tál töredéke (5. t. 6.) - kívül-belül szürke, bekarcolt seprűdíszes oldaltöre­dék (7. t. 2-5.) - kívül-belül barnás-vöröses durva fazék oldaltöredé­ke ún. folyatott díszítéssel (8. t. 2.) - kívül-belül vöröses, durva házikerámia oldaltöredé­ke, uijbenyomásos dísszel (8. t. 4.) - négyszög keresztmetszetű fül töredéke (9.12; 10.13-4.) 43. régészeti egység, szint: 507,86 m A padlót borító anyag: - kívül-belül szürke grafitos felületű behúzott facettalt peremek (5. t. 1-5.) - kívül-belül vörös egyenes vágott perem (5. t. 7.) - kívül4)elül szürke egyenes peremtöredékek (5. t. 8-10.) - kívül-belül szürkés-sárgás kettős kónikus kis bögre oldal töredéke (5. t. 11.) - kihajló peremtöredékek (5. t. 12-13.) - kívül-belül vörös finom kihajló facettait perem, kis­méretű edényé (5. t. 14.) - kívül-belül vörösesszürke kihajló, facettait perem töredéke (5. t. 15.) - kívül-belül szürke kihajló facettalt peremtöredék, nagyobb edényé (5. t. 16.) - kívül-belül sárgás-vöröses vékony falú enyhén ívelt perem (5. t. 17.) - kívül-belül szürke díszítetlen egyenes falú edény alj­töredéke (6. t. 1.) - kívül szürke, belül vöröses finom kerámia, ompha­los-aljtöredéke (6. t. 2.) - kívül-belül vörös vékonyfalu edény aljtöredéke, kis talpgyűrűvel (6. t. 3.) - kívül-belül szürke, díszítetlen, hordó alakú sima edény töredéke (6. t. 4.) - fekete, fényes grafitos felületű ívélt oldaltöredék, be­simított bordadísszel (6. t. 5.) - kívül szürkésbarna, bélül vörös „S" profilú félgöm­bös testű tál (6. t. 6.) - kívül-belül szürke, egyenes peremű kis átmérőjű mély tál töredéke, oldalán bekarcolt söprűdísz (7. t. 2.) - kívül-belül szürke, bekarcolt seprűdíszes oldaltöre­dék (8. t. 1.) - kívül-belül szürke vékonyfalu kis edény aljtöredéke, oldalán bekarcolt meander? stilizált emberalak? dísz (8. t. 3.) - kívül-belül vörös kis töredék, két plasztikus, félkör alakú bordadísszel (8. t. 5.) - kívül-belül fekete, fényes grafit bevonatú hasas edény oldaltöredéke, vállán ferdén besimított kanel­lurák (8. t. 6.) - kívül-belül vörös fazekak töredékei, ún. alagútfüllel (9. t. 1, 2; 10. t. 1.) - fültöredékek, négyszögletes keresztmetszettel (10.13-4.) - sárgás-vörös finoman kidolgozott ívelt perem és ol­daltöredék, fekete festés nyomaival (10. t. 5-6.) - oldaltöredékek, felületükön porózus vörös festés vagy máz? (10. t. 8-9.) Régészeti egység 31 cölöplyuk; RQ I. AB 3 terület; szint: 507,87-507,38 m - körte alakú vörös orsógomb, ferdén besimított ka­nellurákkal (9. t. 4) A leletanyag értékelése: A 9-10 cm vastag tapasztott padló két leletegyüttese (K. E. 43; K. E. 67) teljesen összetartozó, hiszen res­taurálás során is az edény egyik fele a tapasztásból, má­sik fele a tisztítás során a tapasztást borító törmelékből került elő. (Lsd. 10. t. 7.; 7. t. 1.) A törmelékrétegben dominálnak az urnamezős kor leletei, ám ugyanitt az ún. kelet-alpi hallstatti kör nem túl szép telepkerámiá­jának jellemző darabkáit is megtaláljuk. LT cserép eb­ben az együttesben nincs. AZ URNAMEZŐS KULTÚRA EDÉNYEI Tálak Behúzott peremű facettait tálak (V. t. 1-6.) Formájuk kevésbé rekonstruálható, van egészen nagyméretű (5. t. 1.), kicsi (5. t. 2.) és egy egészen la­pos forma (5. t. 6.), ez utóbbi talán csőtalpas tál. Anya­guk egyértelműen szürke, grafitos, de nem fényezett fe­lületűek. A Dunántúlon e forma legkésőbbi előfordulása a szalacskai 1. tumulusban van, amit a HC2-re datál Kemenczei T. 15 De mikor lép fel a Dunántúlon? A ha­zai kutatás egyidejűnek veszi a kihajló síkozott peremű hombárokat és e behúzott peremű tálakat. 16 A tényleges leletegyüttesek esetében nem világos, hogy mikortól használták együtt őket. A velemi telep közölt korai anyagában 17 mindössze egy facettait behúzott perem ta­lálható, szemben a számos kihajló peremű változattal. Kőszegi F. a halomsíros korból eredezteti őket, erre azonban bizonyíték nincsen. A nyugati ún. közép-euró­pai urnamezős anyagban nem fordul elő ez a forma. Ez a kerámiatipus nagy valószínűséggel Kárpát-medencei eredetű. Nagyon gyakori a díszítés az alföldi korabeli 15 KEMENCZEI 1974, p. 14. Fig. 3.8: 1. tumulus. 16 V. VADÁSZ 1992, 219. ann. 49. 17 BANDI - FEKETE 1977-1978, Fig. 8. 11:27. 54

Next

/
Oldalképek
Tartalom