Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 23/3. (1996-1998) (Szombathely, 1998)

Római kor II. Vegyes - Tóth István. A savariai Iseum kutatásának eredményei és feladatai

SAV ARIA 23/3 (1996-1997) PARS ARCHAEOLOGICA likált könyvben

43 egy újabb alaprajzi variáns található. (12. kép) Ezen: - A központi szentély egészen máshol (ti. középen) helyezkedik el a belső udvarban, mint a két korábbi alaprajz esetében. (Ezeken ui. a hossztengely 2:1 arányú metszésénél.) - A központi szentély belsejében ezúttal nem hat és nem egy osztófal van jelezve, hanem kettő. - A központi szentély homlokzati oldalán sarkantyúfalakat és oszlopokat is találunk (de a pódiumról levezető lépcső jelölését nem). - A feltárt és kiegészített részletek jelölése merőben más, mint akár az 1960-as, akár az 1965-ös alaprajz esetében. Az elmondottakhoz csatlakozik, hogy egyik alaprajzon sem szerepel az előkerült leletek feltűntetése, jóllehet egyáltalán nem volna érdektelen ismerni pl. a fríz reliefjeinek és a párkánytöredékeknek egymáshoz való viszonyát, ill. jó volna tudni, milyen tárgyak kerültek elő pl. a két taberna-sor belsejéből. Ez utóbbi esetben eme nyilvánvalóan kultikus rendeltetésű helyiségekről (vö. Apui., met 11.) tudhatnánk meg közelebbi információkat. Mindezek után nem csodálható, hogy ma az Iseum belső történetéről gyakorlatilag alig tudunk valamit. Nem tudjuk pontos rétegtani adatokkal igazolni a terület beépítésének fázisait, a 188-as keltezésű Numinibuskő kiiktatása nyomán támadt űrt pedig pusztán művészettörténeti, stíluskritikai érvek alapján nem lehet betölteni.

44 Mint ahogy - az ásatási dokumentáció ismeretének hiányában - olyan logikai konstrukcióra sem lehet vállalkozni, amilyennel 1974-ben Ballá Lajos kísérletezett.

45 VALLÁSTÖRTÉNETI KÉRDÉSEK Az e cím alá rendelhető kérdések legtöbbjét a fentiekben már érintettük. Ezért ezeket ehelyütt csupán jelzésszerűen említjük ismét. Azokat a kérdéseket sem taglaljuk ehelyütt, amelyek esetében a savariai Iseum leletei csupán újabb adalékot jelentettek valamely, az alexandriai istenek kultuszával kapcsolatos, jól ismert probléma vonatkozásában. Ezekre nézvést Wessetzky Vilmos legutóbb megjelent összefoglalására

46 elegendő utalnunk, mint olyan munkára, amely a helyi leleteket egyetemes vallástörténeti összefüggésekbe ágyazva taglalja. Mellette Ladislas Vidman több művére kell fel43 HAJNÓCZI1987,67 skk., az alaprajz: 68. 44 Vö.: KÁDÁR 1971, 54 sk.; FLEISCHER 1966-1967, Beibi. 89 skk. 45 BALLÁ 1974, 1 skk. 46 WESSETZKY 1989. hívnunk a figyelmet.

47 Ezekben a szerző - az egyiptomi kultuszokra vonatkozó teljes feliratos emlékanyag katalogizálója

48 - a savariai emlékanyagot is beilleszti a Birodalom egészére vonatkoztatott társadalmi koordináták közé. A kultusz savariai megjelenésére vonatkozó, régtől fogva hangsúlyozott italiai-aquileiai szál mellett

49 nyomatékosan merült fel a görög nyelvterület és ezáltal közvetlenül a hellenisztikus hagyományok irányába mutató kapcsolat lehetősége

50 is. Egy további összefüggés, az Isis-Noreia kultusszal való kapcsolat felvetésének lehetősége nem lépte túl a feltételes módban megfogalmazható ötlet szintjét.

51 Pannonián belül sikerült kimutatni a tisztán polgári lakosságú területek és a limes-vidék Isis-Sarapis-kultusza közötti különbséget.

52 Ebben a vonatkozásban Savaria természetesen a polgári területek jellemzőit mutatja. Lényegesnek tűnik itt a Poetovioval való közvetlen kapcsolat hangsúlyozása, úgy is, mint azzal az ugyancsak Isis-szentéllyel is rendelkező közeli centrum-várossal, amely mind Aquileia, mind a Balkán irányából érkező vallási hatásokat Savariába továbbította, s amelynek tisztán polgári társadalma meghatározta a továbbadott hatások jellegét.

53 Vallástörténeti értelemben különleges fontosságú probléma az Iseum és környezetének kapcsolata. A város topográfiájára vonatkozó ismereteink

54 szerint aligha lehet vitás, hogy a legkorábbi szentély még az eredeti városfalon kívül létesült,

55 tehát - Róma városához hasonlóan - extra pomerium épült fel. A későbbiek során a város területe erre a körzetre is kiterjeszkedett és az Iseum egy egész szentély-körzet központjává vált. A melléje települt szentélyek közül biztosan ismerjük a Iuppiter Dolichenus-templomot,

56 és feltételezhetjük a Magna Mater szentélyt.

57 Egy további relief,

58 valamint VIDMAN 1965, 389 skk. - Vö. még: VIDMAN 1970, passim: VIDMAN 1981, 121 skk. ^'VÍDMAN 1969, 373 p. 49 Vö.: BALLÁ 1971, 37 skk.; MÓCSY - SZENTLÉLEKY 1971, 40 skk.; BUDISCHOVSKY 1976, 207-227. 50 TÓTH 1977, 13 skk., és TÓTH 1978, 585 skk.; MALAISE 1984, 1672 skk.; TAKÁCS 1992, 318 skk. - Legújabban: TÓTH 1996, p. 1 skk. 51 SZENTLÉLEKY 1978-1979, 179 skk. 52 TÓTH 1974a 345 skk.; ugyanígy: MALAISE 1972. 53 TÓTH 1977b 385 skk.; TÓTH 1977, 141 sk., és TÓTH 1978, 592 sk.; - Poetovio Isis-szentélyéről összefoglalóan: WILD 1985, 1808. alaprajzzal és irodalommal. 54 TÓTH 1971, 151 sk.; TÓTH 1975, 568. 36. jegyz.; SOSZTARITS 1994. 55 TÓTH 1971, ih. 56 SZENTLÉLEKY 1968a 377-378. 57 TÓTH 1975a 46 skk.; THOMAS 1979, 231 skk.; TÓTH 1995. 58 ANTALFFY 1973, 658 sk.; SZENTLÉLEKY 1982, 293 sk,; GESZTELYI 1989-1990, 144 skk; TÓTH 1997, s. a. 334