Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 23/3. (1996-1998) (Szombathely, 1998)

Őskor - Vadász Éva: A Sághegy környéki kora vaskori halomsírok fémmellékletei I.

S AVARIA 23/3 (1996-1997) PARS ARCHAEOLOGICA csak a fémmellékletek esetében, hanem a sírkerámiában is jelentkeznek. Elsősorban itt a négy nagy, sűrű kanellura díszes urnára gondolok, de a mély füles tálak formája és díszítése is eltér a későbbi példányokétól. A szitula jó párhuzama a korai kéthurkos ívfibulával HC l-re keltezhető soproni 224. sír példánya

71

. A szerteágazó, de meghatározóan helyi gyökerű kapcsolatok, és néhány, az új nyersanyag használatából adódóan egyedi és hagyományőrző tárgytípus arra utal, hogy a kismezei temetkezés korában a koravaskori átalakulások még korántsem fejeződtek be. A folyamat időtartamát nehéz meghatározni, különösen egy olyan fontos későbronzkori fémműves központ esetében, mint a Sághegy, melyhez a kismezei halomsír tartozott. Lehetőségei következtében ugyanis korábban átveheti és alkalmazhatja a technikai újításokat, szélesítheti anyagbeszerző (vas) és kereskedelmi kapcsolatait. Szilárd gazdasági helyzete alapján lakóinak társadalmi tagozódása felgyorsulhat, s a vezetőréteg gyorsan átveheti a kor általa megismert fényűző szokásait. A népesség azonban etnikumát és anyagi kultúráját sokáig megőrizheti. A DélkeletAlpok nagy hallstatt kori központjaihoz tartozó temetők vezetőrétegének és harcosainak néhány sírjában is észlelhetők az urnasíros hagyományok. Ezek az ún. tradicionális fegyverek (kard, sisak), melyek a hatalom és a katonai státuszszimbólum megnyilvánulásai, s megjelenésük esetenként még a HC korszak végén is az arisztokrácia helyi eredetére utal

72

. A kismezei halomban ez a származásra utaló örökség azonban meghatározó. A leletek provinciális jellegűek, s az urnasíros tradíciót a viseleti és használati tárgyak és a kerámia jól szemléltetik. A hatalmat és rangot jelző fegyverek és lószerszámok azonban már kizárólag vasból készültek, és éppen ebben a tárgycsoportban figyelhető meg a keleti preszkíta hagyományok alkotó kísérletező továbbfejlesztése. Ez a jellegzetesség különbözteti meg a kismezei halmot a Délkelet-Alpok fényűzőbb és „internacionálisabb" arisztokrata halmos temetkezéseitől. A kutatásban elfogadott feltételezés, hogy a vas kovácsolását kezdetben - közvetett vagy közvetlen hatásra - bronzművesek végezték

73

. A sághegyi későbronzkori fémműves központ az új és minden bizonnyal ekkor még importált nyersanyag feldolgozásának és megmunkálásának bevezetésében úttörő szerepet játszhatott. Az így hatalmat szerzett vezetőréteg első generációjának egyik tagja lehetett a kismezei halomban elte71 LÁZÁR 1951,28. t. 2., 30. t. 2/a, b.; SCHEIBENREITER 1954, Taf. 8/1., Taf. 29/1., Taf. 40/1., Taf 42/5.; STROHSHNEIDER 1976, Taf. 19/3, 5.; NEBELSICK im. 336. és Anm. 89. az umaformáról hasonlóan vélekedik. Azonban a négy urna helyett 331. Abb. 11. összeállításán őt példányt mutat be. (Ugyanezt a típust Terzannál két darab képviseli (1990, 160. Fig. 39., egyéb rossz számadatokkal). A szitulához vő.: PATEK 1993, 51., Abb. 36. 72 EGG 1986,200-206, 214. 73 RIETH 1942, 90-93. metett rangos harcos férfi. A Sághegy környéki halomsírok közül ezt a temetkezést tekinthetjük a legidősebbnek. Korát a 7. század elejére, a HC periódus kezdetére helyezzük

74

. A MESTERI HALOM LELETEI (MNM 45/1949 1-25.)

75 Viseleti tárgyak (anyaguk bronz): 1. 2 db többfejű tű töredéke. Egy kétgömbös töredéken kívül

76 a két tű részeit különböző tételszámokon beleltározott égett bronzok közül lehetett kiválogatni. A tűk nagyméretűek, mindkettő galléros nyakú lehetett. Az egyik megmaradt gallér körkörös rovátkolással díszített. Esetleg tű szárának töredéke lehet egy kerek átmetszetű torzult huzal. Gömb átm.: 1,4-1,6 cm (5. tábla: 1.) 2. Gyöngy. Nehéz lapított, átlyukasztott gömb. Átm.: 2,9 cm, m.: 1,2 cm (5. tábla: 4.)

77 3. Karikák. a) 3 db különböző méretű kis huzalkarika töredéke. (5. tábla: 2.); b) Kicsi karika vastag huzalból. Egyik oldalán csatlakozórész, vagy ráolvadt bronzrög. Átm.: 1,4 cm (5. tábla: 3.) 4. Bronzlánc kicsi huzalkarikákból. Elveszett. Védőfegyver: 5. Faleragomb. Nagyméretű bronz öntött csonkakúp. Felső pereme gyűrűsen kidudorodik. M.: 3,1 cm, fá.: 1,6 cm (5. tábla: 6.)

78 Bizonytalan funkciójú tárgyak: 6. Lemezes borítástöredékek. Vékonyra kalapált vaslemeztöredékek trébelt technikára emlékeztető dudoros díszítéssel. A kis félgömbös dudorok középe átlyukasztott. Itt lehetett a lemez pici, valószínűleg bronz szegecsekkel a beborítandó felülethez rögzítve. Két töredéken a lemez aljához, három darabon a lemez mindkét oldalához megszenesedett fadarabok ill. faszén és vas konglomerátuma tapad. A szegecseket jelző lyukak ebben az anyagban is követhetők. 5 db töredék. (5. tábla: 12.) 7. Vaskés (?) töredéke. H.: 3,8 cm (5. tábla: 10.) 8. Veretek. 5 db kör alakú vas ún. kantárgomb. Közepük kidudorodik, s itt kis szegecsekkel átütöttek. A szegecsek feje lapított félgömb, s veret alá eső réNEBELS1CK im. 355-356. a halomsír általa ismert leletei alapján tőlem függetlenül és egyidöben hasonló következtetésekre jutott. 75 LÁZÁR 1955, 24. t. 76 PATEK 1993, 116. Abb. 94/16. 77 PATEK 1993, 116. Abb. 94/15. \ ' . , 78 PATEK 1993, 116. Abb. 94/17. 30