Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 23/3. (1996-1998) (Szombathely, 1998)
Római kor II. Vegyes - Mráv Zsolt: Architrávfelirat Savariából, a város nevének említésével
MRÁV ZSOLT: ARCHITRÁVFBLIRAT SAV ÁRIÁBÓL, A VÁROS NEVÉNEK EMLÍTÉSÉVEL megnevezésének és még a záróformulának. A templomfelirathoz tartozó töredékek ezért nem lehetnek municipális hivatalt viselő személy(ek) által állított építési felirat részei. 2. A második lehetőség a dedikációba foglalva, a sacmm formula előtt tételezi fel a város nevét. A dedikációban szereplő istenség nevéhez kapcsolt városnév azonban csak a város Geniusát említő felirat esetében fordulhat elő. A települések Geniusainak tisztelete birodalomszerte nagy közkedveltségnek örvendett (RUGGIERO 1895, 469-472.). Több ismert felirat számol be nekik szentelt templomok építéséről illetve felújításáról 9 , ezért nem zárható ki, hogy a szombathelyen előkerült töredékek Savaria Geniusának templomához tartoztak. E lehetőség mellett szól a város Geniusának egy savariai Ifovi) 0(ptimo) M(aximq) et Genio cfoloniae) C(laudiae) S(avahensium) állított oltár (Steindenkmäler 85 Nr. 14.; RIU 99.) alapján - kimutatható tisztelete is. Ha tehát a 2. sz. fragmentumon olvasható városnevet a dedikációba fogalmazták, akkor a felirattöredékek szövege a következőképpen egészíthető ki: [Genio col(oniae)] Claufdiae) SafvariensiumJ sac[rum —f° 3. A harmadik, szóba jöhető megoldás szerint maga a város, Savaria lenne az építkezések kezdeményezője és finanszírozója. A CLAV SA[—] töredék betűinek kiegészítése ebben az esetben nominativusban, [colonia] Clau(dia) Sa[variensiumJ formában lehetséges. A római korban keletkezett, s ma ismert templomépítési feliratokból azonban arra következtethetünk, hogy az építkezésekhez a lehető legritkább esetben vették igénybe a városok erőforrásait. Municipális papi hivatalok viselőinek jövedelmük egy részét városuk kultikus épületeinek fenntartására és új templomok építésére kellett fordítania (ROSTOVTZEFF 1930, 125.). Italia és a provinciák városaiban a szentélyek - néhány kivételtől eltekintve - kizárólag magánkezdeményezésre vagy munusként létesültek". Ez a pannóniai városokra különösen érvényes, mivel az innen ismert építési feliratoknak több mint 70%-a szakrális vonatkozású, s ezek többsége templomépítkezéssel (alapítással, helyreállítással vagy bővítéssel) hozható 9 CIL II 772 (Bobadella), CIL VIII 2611 (Lambaesis), CIL VIII 8995 (Rusuccuru), CIL VIII 20429 (Novar...), CIL X 772 (Stabiae), IRT 6 (Sabratha), IRT 230 (Oea). 10 Köszönöm Prof. Dr. Alföldy Gézának, hogy erre a lehetőségre felhívta figyelmemet. Munus építkezésekhez Italiában: ld. összefoglalóan és bőséges irodalommal: DE SALVO 1996, 53-72., Afrikában: LUSSANA 1952, 100-113., Hispániában: MELCHOR 1992; PENSABENE 1996, 123182., Daciában: TEPOSCU - MARINESCU 1996, 99-105. összefüggésbe (GABLER 1966, 23.)' 2 . Hangsúlyozandó, hogy mindegyikük csak a vagyonosabb rétegek vallási indíttatású adományairól tudósít, s hogy közülük egy felirat sem utal közösségi beruházásra. A városok a rendelkezésükre álló pénzösszegeket elsősorban profán jellegű épületekre és egyéb, költséges feladataik ellátására fordították. A szakrális építkezések ily módon magánszférába való tolódása magyarázza a városi közösségek által, közpénzekből létesített templomokhoz köthető feliratok szembetűnő ritkaságát. Az eddig előkerült, városi középítkezéssel kapcsolatba hozható szentélyfeliratok azonban mindössze két csoportba sorolhatók. 1. Városi alapításról leggyakrabban municipális capitoliumok esetében értesülünk. Epistyliumra írt capitoliumépítési feliratokat - szám szerint húszat - az afrikai provinciákból ismerünk. Közülük négyet végrendeletileg, hetet magas rangú állami tisztségviselők, tizenkettőt pedig közösségek hoztak létre (BARTON 1982, 277.) 13 . Capitoliumók közé tartozik az a Jupiter szentéllyel ellátott Iuno templom is, amelynek építtetője a civitas Urusitana volt 14 . 2. A császárkultusszal kapcsolatos szentélyek alkotják a városok templomépítkezéseinek második s egyben utolsó csoportját. Azoknak a szerencsésen fennmaradt szentélyeknek, amelyek feliratai csak a császároknak vagy a császári család tagjainak szóló dedikációból állnak - s nem szerepelnek rajta sem az uralkodók 15 sem az adományozók 12 Még a katonák városi építőtevékenysége is csupán szentélyek emelésére és felújítására korlátozódott (GABLER 1966, 34.). Városok által alapított capitoliumók építési feliratai: CIL VIII 27769 (Medeina) municipium Aelium [Hadriajnum Afug. AJlthiburitanum pecunia sua Kafpitjolium a solo extructum; CIL VIII 14369.; ILT 1206.; ILA 435 (Henchir Bedd) munjicipium Septimifum Aurelium Auddensium ...]; CIL VIII 23876, 12286 (Henchir Bichga) civitas Biracsacar(ensium); CIL VIII 2611.; AnÉp 1951, 121 (TazoultLambése) municipii Lambaejsitanorum; CIL VIII 11799.; ILA 200 (Maktar) civitas M[ac]taritanor[um...]; CIL VIII 24328 (Radés) [colonia Maxjula d(ecreto) dfecurionum) [p(ecunia) pfublica)]; AnÉp 1950, 136 (Mons) res public(a) Mopth.; CIL VIII 23062 (Segermes) Capitoli[um ...] respubUca Segermitanorum sua pefcunia fecit ejt dedicavit ...; ILT 699; ILA 244 (Thuburbo Maius) municipium [Aelium] Hadrianufm Aug. Thujb. Maius p. p. ...; CIL VIII 2194 (Henchir Medkis) res publ. T[...J; ILM 45 (Volubilis) res publica Volub:, CIL VIII 1183.; ILS 5407 (Utica) col(onia) Utik(ensis); CIL VIII 16849 (Henchir el Gonaî) [res publica ... Jrdensium Kapitolifum ... fe]c[it et] dedicavit d. d. p. p.. 14 CIL VIII 12014.; ILS 5412 lunoni Aug. sac(rum) ... civitas Urusitana templum cum sanctuario [lojvis fecit et dedicavit d. d. p. p. A császárok által építtetett vagy felújított templomok esetében nominativusban álló nevük mindig szerepel a feliratokon. Ld. például: Castor és Pollux (AnÉp 1992, 159.; vö.: ALFÖLDY 1992, 39-58.), Mars Ultor (AnÉp 1992, 161.; vö.: ALFÖLDY 1992, 17-32.), Divus Vespasianus (CIL VI 938;; ILS 255.) Róma városi szentélyeinek, a brixiai capitoliummk (CIL V 4312.) vagy a herculaneumi 'templum Matris Deum Terraenek (CIL X 1406.) feliratait. 219
