Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 23/2. (1996) (Szombathely, 1996)

Szél Győző–Hegyessy Gábor: Adatok az Őrségi Tájvédelmi Körzet futóbogár faunájához (Coleoptera: Carabidae)

SZÉL Gy. - HEGYESSY G.: Adatok az Őrség futóbogár faunájához (Coleoptera: Carabidae) A példányok túlnyomó többségét a szerzők határozták. Az alábbiakban felsorolt fajokat a következő személyek határozták: Cicindela transversalis J. GEBERT Asaphidion-fajok M. HARTMANN Bradycellus-fajok B. JAEGER Munkájukért és segítségükért ezúton mondunk köszönetet. „A fajok és lelőhelyeik felsorolása' című részben a fajnevek után a következő adatok szerepel(het)nek: a gyűjtőhely földrajzi neve, az élőhely, a gyűjtési módszer, a gyűjtés ideje, a gyűjtő neve (rövidítve), illetve kerek zárójelben a példányszám, valamint a gyűjtemény neve (rövidítve), ahol a vizsgált példány(ok) található(k). Élőhely gyanánt (ha az szerepelt a cédulákon) egy szögletes zárójelbe tett kódszámot adtunk meg [feloldását lásd később], illetve a növénytársulás latin nevét. Minden fajnál röviden utaltunk a hazai elterjedésre, ritkaságra, és rendszerint az élőhelyigényre is. Az általunk kimutatott fajok felsorolása előtt feltüntettük azt a kilenc fajt, melyeket csak HORVATOVICH fent említett közleményei alapján ismerünk az Őrségből. A jelen felsorolásban szereplő 188 faj közül kettő új Magyarország faunájára: Cicindela transversalis, illetve Asaphidion austriacum. Tizenhét faj igen ritka, ezeknek csak néhány előfordulása ismeretes hazánkból: Dyschirius bonellii, D. digitatus, Bembidion doris, B. fluviatile, B. foraminosum, B. splendidum, B. stephensi, Poecilus lepidus, Pterostichus transversalis, Agonwn antennarium, A. gracile, Platynus scrobiculatus, Amara fulvipes, A. lunicollis, A. nitida, Lebia marginata valamint Dromius marginellus. Ezenkívül még számos ritka és nem gyakori faj található a felsorolásban. Az őrségi fauna legjellemzőbb tagjai azon fajok közül kerülnek ki, melyek szinte kizárólag csak hazánk nyugati felében honosak. Ilyenek a Cicindela transversalis, Carabus arcensis, Nebria livida, Bembidion doris, Pterostichus transversalis, Platynus scrobiculatus. A csapadékos éghajlat kedvező a hegyvidéken élő fajok szempontjából, így számuk itt viszonylag magas. E fajok az Őrségben sokszor lényegesen alacsonyabb fekvésű helyeken élnek, mint az ország egyéb területein. Hegyvidéki és erdőlakó fajok a Cicindela silvicola, Carabus glabratus, C. intricatus, Cychrus attenuatus, C. caraboides, Leistus piceus, Bembidion stephensi, B. tibiale, Harpalus marginellus, Molops elatus, Abax parallelus, Lebia marginata és Aptinus bombarda. A gyűjtések túlnyomó többsége valamilyen fenyves társulásban (pl. Bazzanio-Abietetum praealpinum, Genisto nervatae-Pinetum, Piceetum excelsae cultum), lombos erdőben (pl. Luzulo-Querco-Carpinetum betuli) vagy a Rábaparton, illetve annak környékén, nedvességkedvelő növénytársulásban (pl. Centunculo-Radioletum, Echinochloo-Polygonetum lapathifolii, Sparganium erecti) történt. Ezzel magyarázható az erdőlakó, valamint a nedves helyeket kedvelő fajok magas száma. 8