Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 23/2. (1996) (Szombathely, 1996)

Szél Győző–Hegyessy Gábor: Adatok az Őrségi Tájvédelmi Körzet futóbogár faunájához (Coleoptera: Carabidae)

SAV ARIA 23/2 (Pars historico-naturalis) síkvidéktől a hegyvidék alacsonyabb régiójáig messze elterjedt és gyakori faj, mely vízpartokon fűzesekben és növényzettel benőtt helyeken fordul elő. Agonum sexpunctatutn (Linnaeus, 1758) — Felsőszölnök: Török-patak völgye, (fh), 1994.VI.26, VK (2, SM); Őriszentpéter: Bárkás-tó, 1983.V.23, PA (1, MTM), Bárkás-tó (Sparganietum erectí) [11], 1983.V.31, ÁL (1, MTM); Szakonyfalu: Grajka-patak völgye, (fh), 1994.VI.24., VK (1, SM); Szalafő: Borjaserdő, 1983.

VII. 10, ÁL (1, MTM). — Hegy- és dombvidékeinken általánosan elterjedt, de nem közönséges. Az Alföldön igen kevés helyről került elő. Nyílt, napsütötte helyeken (sokszor vizek közelében), általában erdőszéleken, tisztásokon fordul elő. Agonum thoreyi (Dejean, 1828) — Szőce, 1986.VII.5, PA (1, SM). — A vízparti nádasok és fűzesek valamint a szikes tavak növényzettel borított partjának jellemző faja. Hazánkban elterjedt, de nem közönséges. Inkább az Alföldre és a dombvidékre jellemző. Agonum viduum (Panzer, 1787) — Kondorfa, 1980.VIII.22, PA (1, MM). — A Középhegységben általánosan elterjedt és helyenként gyakori, a dombvidéken előfordulása szórványos, az Alföldről pedig igen kevés adata van. Nedvességedvelő faj, mely az erdők nyíltabb helyeit illetve a vízpart növényzettel benőtt, iszapos részeit kedveli. Platynus assimilis (Paykull, 1790) — Csörötnek; Apátsági-erdő (rönkből), 1985.IX.28, SzD (15) (SM), Csörötnek: Huszászi-patak [11], 1982.III.14, Rí (4, RImgy); Farkasfa: Cvikli-erdő, 1993.VI.27, SzD-ELTE (1, SM); Kondorfa, 1979.V.3, PA (10, MM), 1980.IV.7, PA (5, MM), 1980.V.4, PA (4, SM), 1982.III.14, PA (9, MM), 1982.IV10, Rí (2, RImgy), 1982.V.1, PA (1, MM); Nemesmedves, 1979.V.2, PA (2, MM), 1979.VI.3, PA (1, MM); Őriszentpéter: Bárkás-tó, 1985.VI.10, SzD (1, SM); Rábagyarmat, 1980.V.4, PA (2, MM), 1980.VI.29, PA (1, MM); Rátót: Rába-part (ripicol) [11], 1985.VII.5, SzD (1, SM); Szalafő, (tr), 1982.III.13, PA (1, MM), (e), 1991.V.10, DR (7, SM), (e), 1991.

VI. 13, DR (5, SM); Szalafő: Felsőszer, 1982.IV. 10, RI (1, RImgy); Velemér, 1987.IV. 18, Rí (4, RImgy); Viszák, 1987.IV. 19, PA (2, SM). — Egyik legközönségesebb hazai futóbogarunk, mely az Alföldtől a hegyvidékig általánosan elterjedt. Nedvesség- és árnyékkedvelő, legnagyobb számban az erdőkben, és azok közül is a puhafaligetekben található, korhadt fákban és a fák leváló kérge alatt. Platynus dorsalis (Pontoppidan, 1763) — Csörötnek, 1993.VI.18, Rel (1, Relmgy). — Az előző fajhoz hasonlóan elterjedt és közönséges hazánkban, de elsősorban a nyílt társulásokban és a ritkásabb erdőkben található, ezenkívül mezőgazdasági területeinknek (pl. szántóföld, gabonavetés) is egyik leggyakoribb vendége. Ezeken a helyeken olykor tömeges előfordulású. Platynus obscurus (Herbst, 1784) — Kondorfa, 1980.VI.30, PA (1, MM); Őriszentpéter: Bárkás-tó, 1987.IV.19, PA (1, MM); Rábagyarmat: Rába-part [11], 1980.VIII.23, PA (1, MM); Szalafő, 1987.IV.18, Rí (1, RImgy); Szőce, 1987.IV.19-20, PA (3, SM); Szőce: Csonka-erdő, 1986.VII.6, Rel (1, Relmgy); Velemér, 1987.IV. 18, Rí (1, RImgy). — Elterjedt és gyakori faj, mely a sík- és dombvidék nedves helyein (a legtöbbször vizek partján növényi törmelék alatt) fordul elő. Platynus rufkornis (Goeze, 1777) [syn.: Platynus albipes (Fabricius, 1796)] — Kondorfa, 1982.V.1, PA (1, MM). — Hazánkban elsősorban a hegy- és 31