Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 23/1. (1996-2000) (Szombathely, 2000)

Csák Zsófia: Vasvármegye bandériuma az 1896. június 8-i ezredévi hódoló díszmenetben

SAVARIA23/1-1996 zette lovon léptetett el méltósággal a 77 zászlósúr, s a király előtt egymás után hajtották meg Erdély, Bulgária, Kumánia, Lodoméria, Galícia, Szerbia, Bosznia, Szlavónia, Horvátország, Dalmácia, s végül tizenegyedikként Magyarország hófehér lobogóját. E zászlók - legtöbbje már csak történelmi emlék, az egykor Magyarországhoz tartozott, de később elszakadt tartományok címeres zászlói -, legutoljára Ferenc József koronázásakor lobogtak, s most sem hiányozhattak. Magyarország lobogója után érkeztek a díszkocsik a főpapsággal, a képviselőház elnökével, a miniszterekkel, a főurakkal stb. A káprázatos menet 1 órán keresztül vonult el a királyi család előtt, majd - visszafordulva amerről jött - elindult a Mátyás templom felé. Itt csatlakozott a díszmenethez a Szent Korona és a koronázási jelvények. E pillanattól a hódoló díszmenet a Szent Koronát kísérő díszmenetté változott, amely a gyalogos katonák, egyesületek, diákok alkotta sorfal között a közönség csodálatával és tetszésnyilvánításával kísérve vonult az új Országház elé. Miután a koronát és a koronázási jelvényeket ünnepélyesen elhelyezték az új Országház kupolacsarnokában, a Szent Korona jelenlétében megkezdődött az országgyűlés két házának együttes díszülése, melynek egyetlen tárgya a magyar állam ezeréves megalapításának és fennállásának emlékét örök időkre törvénybe iktató „millenáris törvény", a márványtáblán is megörökített 1896. évi VII törvénycikk felolvasása volt. A kint várakozó díszmenetnek már csak egy feladata volt, hogy az ülésezés után a koronázási jelvényeket illetve a törvényhozó testület tagjait kísérve együttesen átvonuljanak ismét Budára a királyi várba. A nap utolsó ünnepélyes eseményeként délután 2 órakor a királyi trónteremben - a korona és az uralkodó család tagjai valamint az udvari méltóságok jelenlétében - a király és a királyné fogadta a törvényhozó testület tagjainak hódolatát, s meleg szavakkal magasztalta „...a magyar nemzet erejét, lángoló hazaszeretetét, államfenntartó képességét. "

32 Ugyanakkor Ferenc József törhetetlen bizalmáról biztosította szeretett magyar népét. Időközben a bandériumok - több feladatuk nem lévén - átvonultak a Vérmezőre. Lovaik elvezetését és bevagonírozását fáradt gazdáik a csatlósokra bízták, ők maguk kocsikon tértek vissza szállásaikra, hogy rövid pihenő után az első alkalmas vonattal haza utazzanak. Utószó A június 8-i hódoló díszmenet látványának képi megörökítésében a fotográfusok jártak az élen. A külföldi s hazai amatőr és elismert fotósok

33 nem elégedtek meg azzal, hogy egy-egy helyszínen, ahol a díszmenet hosszabb ideig tartózkodott (Vérmező, királyi palota udvara, Mátyás templom, az új Országház), letáborozva készítsék el felvételeiket, hanem arra törekedtek, hogy a menetet kísérve illetve időről-időre előresietve és megelőzve annak vonulását az egész díszmenetet részleteiben is dokumentáló felvételeket készítsenek. A királyi palota erkélyéről maga Stefánia özvegy trónörökösné, főhercegnő is fotografált kis kézi fényképezőgépéA korona ünnepe=VÚ 1896. jún. 14. 391. p. Néhány név a teljesség igénye nélkül: Divald Károly, a Dunky fivérek Janovitz Elemér, Kalmár fényképész, Kiszer Nádor, Klösz György, Kurucz és társa, Weinwurm Antal stb. 109