Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/4. (1995-1998) (Szombathely, 1999)

II. Hagyomány és korszerűség. A néptánc és népzenei hagyományok szerepe a nemzeti identitás formálásában. Konferencia: Körmend, 1996. május 25–26. - Bodor Anikó: A vajdasági magyar népzene jelene és továbbélésének távlatai

BODOR A. : A vajdasági magyar népzene jelene és továbbélésének távlatai Ezeknek a spontánul alakult mozgalmaknak újabban több érdekvédelmi szervezete is alakult, mivel a hivatalos Tartományi Művelődési Közösség képtelen a meg növekedett igényeknek eleget tenni anyagilag. Ezeket a műkedvelő egyesületeket tömöríti a Vajdasági Művelődési Szövetség és a táncházas igényekből létrejött Vajdasági Magyar Folklórközpont. Feladataik a szakkáderképzés megoldása, anyagbeszerzés. Fontos feladat a helyi hagyomány becsületének visszaállítása, a helyi tájnyelvek kultuszának felébresztése, a helyi dalváltozatok ismeretének szorgalmazása, a kutatás, oktatás és népművelés összefogása. Az értelmiségi népdalkultusz a folytonos újdonságot keresi, inkább földrajzi távolságokban, mint helyi mélységekben kutat. Ilyetén a hagyományos dalműveltség alapvető lényege sikkad el: a közösség által elfogadott klisék alapos ismerete alapján lehetséges rögtönzés, ami nem csak rögtönző készségünk, de tudásunk próbaköve is. Gyökeres szemléletváltásra van szükségünk a paraszti-értelmiségi értékrendek szembeállításában is. Nemcsak a falusinak van tanulnivalója a városi értelmiségtől, hanem a városinak is a paraszti műveltségből. Sajnos a hagyomány hiteles őrzői is helytelen értékítélettel rendelkeznek, mert a népdal, a tájnyelv túlhaladott életformájuk kellemetlen jelképe, műveletlenségük fokmérője, nem megőrzésre méltó esztétikai érték. A szemléletváltás lassan és nehezen megy, egyes biztató jelei mégis tapasztalhatók, mint pl. az egyre tömegesebb, egyre színvonalasabb népdaléneklési mozgalmak minden korosztályban és társadalmi rétegben. Ezeket az egymás iránt gyakran ellenséges indulatú mozgalmakat össze kell terelni, hogy egymás értékeit érdemben méltányolják, hiszen a cél közös. A nagy érdeklődés egyik oka minden bizonnyal a mostanában sokat és olykor fellengősen hangoztatott nemzeti identitásformáló erő, ami a népművészetben, népdalokban rejlik. Ez azonban csak egyike azoknak a tanulságoknak, melyeket a népdal, mint közösségi művészet számunkra felkínál. Személyazonosságunk és közösségbetartozásunk megőrzésének is egyik lehetséges eszköze, egyéni és közösségi egészséges egyensúlyának példázata. Ilymódom nem csupán tiszteletre méltó művészeti érték, hanem használati tárgy is egy úttal, és a magánszférában a helye első sorban. Mint műalkotásnak, természetesen a színpadon is helye van. (A kézirat leadása után jelent meg a szerző kutatómunkájának eredményeként a lírai dalok; katonadalok, a hétköznapok dalai, szerelmi, tréfás és egyéb dalok anyagát tartalmazó kötete. Lásd: Vajdasági magyar népdalok. Újvidék, 1997.) 74