Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/4. (1995-1998) (Szombathely, 1999)
II. Hagyomány és korszerűség. A néptánc és népzenei hagyományok szerepe a nemzeti identitás formálásában. Konferencia: Körmend, 1996. május 25–26. - Gráfik Imre: Bevezető helyett
SAVARIA A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE (1995-1998) Szombathely 22/4 (Pars ethnographica) 1999 GRAFIK IMRE BEVEZETŐ HELYETT A nyugat-magyarországi, Vas megyei társadalmi és politikai, közéleti erők, valamint az oktatási, tudományos és kulturális, továbbá a művelődési intézmények, egyesületek már a rendszerváltás előtt kiterjesztették figyelmüket a határon túli magyarok sorsának alakulására. Az érdeklődés egyaránt szolgálta a két- és többoldalú regionális kapcsolatok kiépítését és a magyar kultúra megőrzését támogató praktikus segítségnyújtást. A rendszerváltást követően azonban - nem kis mértékben a fenti célok megvalósításához értékes háttérinformációkat nyújtandó -, de főként a történeti és a tudományos érdeklődés felerősödésével összefüggésben felvetődött a más állami és kisebbségi/nemzetiségi keretek között élő magyarság életkörülményeinek és életmód változásának kutatása. Pontosabban annak a felmérése, hogy a megváltozott közép-európai helyzetben, a térség demokratizálódásának folyamatában miként alakul a határon túli magyarok történeti tudata és ezzel összefüggésben a magyar nemzeti identitás őrzésének feltételrendszere. v ^ : .ци u A kérdés megválaszolása érdekében olyan történeti, néprajzi vizsgálatok indultak meg, melyek a történelmi emlékezet, a népi kultúra, a hagyományos műveltség feltárásával egyrészt a kötődés elemeit hozták felszínre, másrészt felmutatták az átörökítésre, megőrzésre, s az identitás kifejezésére alkalmas kulturális elemek, jelenségek körét. A több központú illetve többes indíttatású kutatások egyik összefogója a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottsága (VEAB) keretében működő Magyarságkutatási Munkabizottság. A vizsgálódásokban részt vevők köre főként a nyugat-magyarországi felsőoktatási, közgyűjteményi és tudományos kutató intézményekből került ki. A hazai kutatókat a határon túli magyarokat képviselő konzulensek, a helyi viszonyokat jól ismerő kutatók egészítették ki. A VEAB régiók kapcsolódási zónáinak megfelelően Szlovákia (főként Csallóköz), Ausztria (Burgenland tartomány), Szlovénia (Muravidék) és Horvátország (Dráva-Száva köze) területén folytak kutatások 1992-től kezdődően. A VEAB Magyarságkutatási Munkabizottság szombathelyi és győri munkacsoportjai, részben helyi illetve regionális, részben pedig országos pályázati (OTKA T 6636, OKTK) támogatások anyagi segítségével végezték munkájukat. Az elért eredményekről egyrészt munkaüléseken, hazai és külföldi tanácskozásokon, konferenciákon számoltak be, másrészt hazai és külföldi folyóiratokban, szakmai periodikákban tettek közzé tanulmányokat, dolgozatokat. A vizsgálatokból két önálló tanulmánykötet is megjelent Tanulmányok a szlovéniai magyarság köréből Budapest, 1994., Tanulmányok a burgenlandi magyarság
