Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/4. (1995-1998) (Szombathely, 1999)

I. Pável Ágostonra emlékezve. Emlékülés halálának 50. évfordulóján. Szombathely 1996. február 4. - S. Pável Judit: Bátky, Győrffy és Visky levelek a Pável hagyatékból

SÄVÄRIÄ A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE (1995-1998) Szombathely 22/4 (Pars ethnographica) 1999 S. PÁVEL JUDIT BÁTKY, GYŐRFFY ÉS VISICY LEVELEK A PÁVEL HAGYATÉKBÓL A magyar néprajztudománynak a 19-20 század fordulóján három nagy alakja volt : Bátky Zsigmond, Győrfíy István és Visky Károly. Ők a Magyar Nemzeti Mú­zeumon belül kialakuló Néprajzi Osztálynak munkatársai voltak, az Osztály folyó­iratának a Néprajzi Értesítőnek szerzői. Mindhármójuknak szívélyes, baráti kap­csolata alakult ki a húszas-harmincas években Pável Ágostonnal, a szombathelyi gimnázium tanárával, a helyi múzeum vezetőjével. Erről a kapcsolatról tanúskod­nak leveleik, melyeket most 50-80 év multán először hozunk nyilvánosságra. Mind a három kiváló néprajzos eredetileg középiskolai tanár volt, mint Pável Ágoston. Bátky Zsigmond (1874-1939) tanítás helyett a Magyar Nemzeti Múze­umban helyezkedett el 1896-ban. Feltehetően hallhatta a végzős egyetemi hallgató Pável Ágoston 1909. nov. 13-án a Magyar Néprajzi Társaság ülésén felolvasott szlovén versfordításait és saját verseit az Orpheus mondával kapcsolatbari, de fel­tétlenül tudhatott róla. Visky Károlynak egy később írt levele szerint igen nagyra értékelte Pável Ágoston tehetségét és az 1926-tól általa szerkesztett Néprajzi Érte­sítőben szívesen jelentette meg hosszabb, rövidebb tanulmányait. Bátky levelei csak 1927-től maradtak a Pável hagyatékban. Győrfíy István (1884-1939) Bátkynak tíz évvel fiatalabb munkatársa szintén a Magyar Nemzeti Múzeum gyakornoka, már 1918-ban a Múzeum igazgatója lett. Ő a legdinamikusabb egyéniség hármójuk kö­zött ,aki egyetemi tanárként 1934-ben megszervezi a néprajzi tanszékét, és tanítja a következő nagy generációt. A nagyszerű tudós hármas harmadik tagja Visky Károly (1882-1945), magyar­latin szakos tanár, mint Pável Ágoston. Ő volt a legközelebbi barát, a vele kialakult kapcsolat ifjúságuk legszebb idejére vezet vissza. Visky már Tordán tanított, ami­kor 1911-ben Pávelt is az ottani állami főgimnáziumhoz nevezik ki. Közös albér­letben laktak, igazi, életre szóló barátság fonódott köztük az Aranyos parti és a hosszú hegyi séták alatt. Visky Torda tarka népi és vallási világában nevelkedett, csakúgy, mint Pável a vasi háromszögben. Gyermekkorukból magukkal hozták a megértést, türelmet, tiszteletet másokkal szemben, és ugyanakkor határozott tuda­tuk volt önazonosságukról. A református, katolikus, zsidó, unitárius, magyar, ro­mán, szász ismerősök között barátságok, szerelmek, sőt házasságok is szövődtek. Visky bevonta barátját a magyar-román kulturális kapcsolatok kutatásába. Együtte­sen megízlelték a néprajzi gyűjtőmunka szépségét, amiről egy székelyudvarhelyi diáknak Pável Ágoston hagyatékában megmaradt népdalos gyűjteménye tanúsko­dik. Közösen tervezték a fészekrakás kilátásait is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom