Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/4. (1995-1998) (Szombathely, 1999)

I. Pável Ágostonra emlékezve. Emlékülés halálának 50. évfordulóján. Szombathely 1996. február 4. - S. Pável Judit: Bátky, Győrffy és Visky levelek a Pável hagyatékból

SÄVÄRIÄ A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE (1995-1998) Szombathely 22/4 (Pars ethnographica) 1999 S. PÁVEL JUDIT BÁTKY, GYŐRFFY ÉS VISICY LEVELEK A PÁVEL HAGYATÉKBÓL A magyar néprajztudománynak a 19-20 század fordulóján három nagy alakja volt : Bátky Zsigmond, Győrfíy István és Visky Károly. Ők a Magyar Nemzeti Múzeumon belül kialakuló Néprajzi Osztálynak munkatársai voltak, az Osztály folyóiratának a Néprajzi Értesítőnek szerzői. Mindhármójuknak szívélyes, baráti kapcsolata alakult ki a húszas-harmincas években Pável Ágostonnal, a szombathelyi gimnázium tanárával, a helyi múzeum vezetőjével. Erről a kapcsolatról tanúskodnak leveleik, melyeket most 50-80 év multán először hozunk nyilvánosságra. Mind a három kiváló néprajzos eredetileg középiskolai tanár volt, mint Pável Ágoston. Bátky Zsigmond (1874-1939) tanítás helyett a Magyar Nemzeti Múzeumban helyezkedett el 1896-ban. Feltehetően hallhatta a végzős egyetemi hallgató Pável Ágoston 1909. nov. 13-án a Magyar Néprajzi Társaság ülésén felolvasott szlovén versfordításait és saját verseit az Orpheus mondával kapcsolatbari, de feltétlenül tudhatott róla. Visky Károlynak egy később írt levele szerint igen nagyra értékelte Pável Ágoston tehetségét és az 1926-tól általa szerkesztett Néprajzi Értesítőben szívesen jelentette meg hosszabb, rövidebb tanulmányait. Bátky levelei csak 1927-től maradtak a Pável hagyatékban. Győrfíy István (1884-1939) Bátkynak tíz évvel fiatalabb munkatársa szintén a Magyar Nemzeti Múzeum gyakornoka, már 1918-ban a Múzeum igazgatója lett. Ő a legdinamikusabb egyéniség hármójuk között ,aki egyetemi tanárként 1934-ben megszervezi a néprajzi tanszékét, és tanítja a következő nagy generációt. A nagyszerű tudós hármas harmadik tagja Visky Károly (1882-1945), magyarlatin szakos tanár, mint Pável Ágoston. Ő volt a legközelebbi barát, a vele kialakult kapcsolat ifjúságuk legszebb idejére vezet vissza. Visky már Tordán tanított, amikor 1911-ben Pávelt is az ottani állami főgimnáziumhoz nevezik ki. Közös albérletben laktak, igazi, életre szóló barátság fonódott köztük az Aranyos parti és a hosszú hegyi séták alatt. Visky Torda tarka népi és vallási világában nevelkedett, csakúgy, mint Pável a vasi háromszögben. Gyermekkorukból magukkal hozták a megértést, türelmet, tiszteletet másokkal szemben, és ugyanakkor határozott tudatuk volt önazonosságukról. A református, katolikus, zsidó, unitárius, magyar, román, szász ismerősök között barátságok, szerelmek, sőt házasságok is szövődtek. Visky bevonta barátját a magyar-román kulturális kapcsolatok kutatásába. Együttesen megízlelték a néprajzi gyűjtőmunka szépségét, amiről egy székelyudvarhelyi diáknak Pável Ágoston hagyatékában megmaradt népdalos gyűjteménye tanúskodik. Közösen tervezték a fészekrakás kilátásait is.