Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/4. (1995-1998) (Szombathely, 1999)

III. Az Őrvidék 1100 éve. Konferencia: Őriszentpéter, 1996. június 26–27. - Szövényi Katalin: A vend háznevek kérdéséhez

SZÖVÉNYI К.: A vend háznevek kérdéséhez inkább magyar családnevükön vagy más ragadványnevükön. (Pl. A kétvölgyi Szpaudnyi Zsöjliné házban lakó Laczó Imrét „Maszeknek", „Zsöjlin Maszeknak" nevezik. Az orfalusi Saustarsztyé házban élő Tencel József „megtartotta" vezetéknevét, illetve ennek bevézéséből származó ragadványnevet - „Tenci" - kapott.) Ahol a háznak nincs vend neve, ott a házastársakat egyértelműen eredeti háznevükön tartják számon. (A kétvölgyi „Iskolában" Szabatin vendéi és Caszarin Ani lakik.) A szülőfaluból elkeriilőt, magyarok között letelepedőt és utódait a falubeliek szintén szülőháza neve szerint említik. A megüresedő házakba költöző idegeneket - ha magyarok s nem vendek - legtöbbször családnevükön, városuk neve, jellegzetes tulajdonságuk alapján adott ragadványnéven nevezik, esetleg magyarázatképpen hozzátéve, hogy melyik házat/birtokot vették meg (pl. Kétvölgyön a Simon-házat, más néven Nákáminét győriek vették meg, ezért annak újabb neve Győri-ház, Győriek háza. „A Rovátiné házban Juhászék laknak."), s csak ritkán, a szimpátia, befogadás jelenként említik őket a házuk neve szerint (pl. Kétvölgyben Falus Lászlót nyaralóként használt háza - Kölestyé - után „Köles dokinak " nevezik). A vend háznevek néhány párhuzama A fentebb bemutatott háznevek eredete valamint a birtok, épület és személy megnevezésére való használata nagyon leegyszerűsítve két tulajdonnévadási folyamat összességeként értelmezhető. 1,2 Embernévből származó helynév, valamint Helynévből származó embernév. A helynevekből származó ragadványnevek, világszerte roppant gyakoriak. Különösen a korábbi századokban olykor családnevekké állandósultak, máskor - kisebb közösségekben napjainkban is - kiegészítőnévként, harmadik névelemként előforduló megkülönböztető névvé váltak. Az is természetes mindannyiunk számára, hogy a tér használata, birtokbavétele során egyes térelemeket a tájékozódás megkönnyítése, társadalmi kapcsolatok, viszonyrendszerek kifejezése végett speciálisan jelölünk, pl. elnevezzük őket. Az épületek, térrészletek megkülönböztetésére a kerületek, utcanevek, házszámok általánossá válása előtt (s ezek meglétével párhuzamosan napjainkban is) gyakran jellegzetes vonásaik, funkcióik, vagy tulajdonosaik neve, foglalkozása, származási helye szolgált/szolgál. Az így létrejött elnevezések ismerete és használata azonban a 20. században többnyire jellegzetes társadalmi csoportokhoz - azonos életkor, foglalkozás, közös társaságok, lakóhelyek stb - kötődik, (pl. a legtöbb budapestinek nem sokat mond az építtető nevét megörökítő Babochay-villa név, míg a „volt Jugoszláv nagykövetség" vagy az Andrássy út 127. alapján azonosíthatóvá válik az épület.) A házak nevei különösen a városokban ritkán válnak az ott lakók ragadványneveivé, de az új városlakó „beazonosítását" segíti, ha nevéhez, leírásához hozzáteszik, hogy melyik házban (pl. a Waisbecker-féle házban) lakik. Egyes városi polgárházakhoz, középületekhez hasonlóan tulajdonosaikra utaló nevet viselnek a lakó- és gazdálkodási egységet alkotó alföldi tanyák is, ugyan ezek használata is korlátozott. Az 1960-as évek elején Ásotthalmon e nevek több mint fele a passzív 224