Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/4. (1995-1998) (Szombathely, 1999)
III. Az Őrvidék 1100 éve. Konferencia: Őriszentpéter, 1996. június 26–27. - Szövényi Katalin: A vend háznevek kérdéséhez
SZÖVÉNYI К.: A vend háznevek kérdéséhez a szlovén ragozás szerint, nemüknek megfelelően különböztetik meg. ház neve: Mankostyé Kovácsiné férfi lakója: Mankos Feri Kovácsin Gyauzsi nő lakója: Mankoska Anika Kovácsina Ana E vend nevek eredetét, jelentését a névadás okát legtöbbször homály fedi. Néhányan azonban az „öregektől tudják", saját maguk emlékeznek rá, vagy a szó jelentéséből visszakövetkeztetve adnak magyarázatot. Ezek szerint a birtok és épület neve eredhet a környék természeti adottságaiból (Brejznyátyine: brejza=nyír => „a környéken nyíres volt"), jellegzetes épületéből (Styegynyersztyi: styegyen = pajta ==> „valamikor egy nagy pajta állt a ház mellett"), építője vagy más nevezetes lakója nevéből (Gyerglisztye: Gergely névből), foglalkozásából (Kovácsné: „kovács lakott ott"), valamely jellemző tulajdonságából (Grófosztyi: „úgy éltek ott mint a grófok") vagy hozzá hüződő furcsa esetből (Vrajk: „Egy rönkhúzás alkalmával a gazda ördögnek öltözött, s úgy táncolt a ház tetején"). E konkrét névmagyarázatok, naiv etimológiák valóságtartalma azonban sokszor kérdéses, speciális helyi, egyéni tudást tükröznek, amit az eredet kérdését vizsgálva anyakönyvi adatokkal, birtokívekkel érdemes lenne összevetni. Gyakran előfordul, hogy a szomszédos házaknak azonos nevük van, ami a birtok valamikori egységére, a nevet adó, s olykor ma is ott élő háztulajdonosok közti szoros rokoni kapcsolatra utal. Ilyenkor megkülönböztetésképpen a házak nevei mellé az épületek egymáshoz viszonyított elhelyezkedésére utaló jelző - Szpaudnyi, Dolényji = alsó, Vrnyi, Gorényji = felső, Prédnyi = első, Szrédnyi = középső - vagy a lakók beceneveit, ragadványneveit illesztik. (Kétvölgyben pl. Vrnyi Zsöjliné Szpaudnyi Zsöjliné, Prédnyi Vajné - Szpaudnyi Vajné, Gorényji Sabgyáné Dolényji Sabgyáné. Orfaluban pl. Sáfárné Tejciné - Sáfárné Mejciné - Sáfárné Gyánosiné.) Az azonos nevű házakban lakókat, különösen ha keresztnevük is ugyanaz, becenevük, ragadványnevük segítségével különböztetik meg. (pl. A kétvölgyi Vejcsiné Guszli házban lakó Anna neve Vejcsina Ana, míg a szomszédos Vejcsiné Franci házban lakó Anna neve Vejcsina Nának.) Egyezőnevű házak azonban több vend faluban is előfordulhatnak. Ennek oka az lehet, hogy az otthonát elhagyó „magával vitte" szülőháza nevét, s így róla (általában a férfiról) nevezték el az általa vett vagy épített házat; ellenben ha házastársa házához került, családba kerülése a lakóház nevét nem változtatta meg. (pl. A kétvölgyi Dájcsnak vagy Gyaukléné-nak nevezett ház építője a felsőszölnöki Gyaukléné házból való.) Akad példa azonban arra is, hogy a házaknak vend nevük mellett „magyar nevük" is van, aminek hátterében az erősödő asszimiláció, a magyar nyelv köznapi életben való használatának előtérbe kerülése, a magyarok számának növekedése áll. Ezek a nevek egészen új keletűek, eredetük a legtöbb falubeli számára ismert. A régi, vend háznevekkel párhuzamosan használják őket, s nem váltak az ott lakók ragadványneveivé. (A kétvölgyi Kaminé ház „magyar neve" Simon-ház vagy Simonféle ház. A patakparti Emansztyé házat Országháznak is nevezik, mivel előtte a Lánchidat emlékezetbe idéző híd ível a patak fölött.) Más épületeknek, elsősorban a közösség, közélet számára kiemelt szerepűeknek 222
