Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/4. (1995-1998) (Szombathely, 1999)
III. Az Őrvidék 1100 éve. Konferencia: Őriszentpéter, 1996. június 26–27. - Loss Sándor–Szabó Gábor: Komaság és reciprocitás négy őrségi faluban
Loss S. - SZABÓ G.: Komaság és reciprocitás négy őrségi faluban volt, hogy igazoljuk a komasági hagyományok által szabályozott szimbolikus és anyagi cserekapcsolatok rendszerének továbbélését az általunk vizsgált őrségi falvakban. Már az adatgyűjtéseink kezdetén világossá vált, hogy a két adományozási formánál, a szimbolikus és az anyagi javak „cseregazdaságában" az idők folyamán jelentős arányeltolódás következett be. A hagyományos perecet, piros tojást, cseréppoharat a 60-as évektől felváltotta a fogyasztási javak (pl. ruhanemű) ajándékozása. A 80-as évektől egyre elterjedtebb lesz a pénzajándék. Ma már elsősorban nem a komasági kapcsolat jelképes reprezentálása a cél, hanem a társadalmi státuszé. Presztízsértékű az egyre nagyobb pénzösszegek, a divatcikkek és az elektrotechnikai újdonságok ajándékozása húsvétonként. Az ajándékozás ilyen nagyfokú materializálódásában szerepet játszottak a tömegkommunikációs médiák (az egyik legfontosabb értékorientációs ágens a TV), amelyek „nyugati" kulturális mintákat közvetítettek, közvetítenek a falusiak számára, ezzel átalakítva a fogyasztási szokásaikat is. Ezen változásokkal függ össze, hogy ennek az ajándékozási rendszernek egyre jobban nőtt a kölcsönösen számon tartott jellege és a szimmetrikus adományozási struktúra dinamikája. Rendszerint illik az adományt a vagyoni helyzettől többé-kevésbé függetlenül azonos mértékben viszonozni. A szimmetrikus kapcsolatrendszer fennállásának és mértékének empirikus bizonyossága a viszonthívások száma. A viszonthívás hagyomány által szentesített kötelezettség, amely az anyagi és szimbolikus cserékapcsolatok szociostrukturális feltételét teremti meg. A szimmetrikus struktúrák érvényességét a viszonthívások számával mutattuk ki. Átlagosan 76,5%-ban érvényesült az, hogy a komák visszahívták keresztgyermekük szüleit. Ez az adat egyértelműen igazolja a szimmetrikus kapcsolatok dominanciáját. A meghívott keresztszülők átlagosan 23,5%-a valamilyen okból nem teljesítette a viszonosságból reá háruló kötelezettséget, tehát nem lett részese a kapcsolatrendszernek. Ilyen okok voltak egyrészt a biológiaiak, pl. a meddőség, de ide tartoznak az olyan esetek is, amikor idős házaspárt kérnek fel, akiknél már nincsen lehetőség arra, hogy viszonozzák a meghívást. Ebbe a csoportba sorolhatóak azok is, akik a felkérés után nem kötnek házasságot, tehát hajadonok, ill. nőtlenek maradnak. Egyes esetekben viszont éppen őket hívták a legtöbb helyre. 20 Ide sorolható a társadalmi státusból fakadó különbségeken nyugvó mulasztás is. 21 Ide tartoznak az olyan esetek is, amikor a koma elköltözik a faluból. Talán érdemesebb egy község helyett tájegységi falucsoportról beszélni, mivel ezek a cseremechanizmusok több falut kapcsolnak össze. Az interperszonális integráció (talán hipotetikusan a genealógiai kapcsolatok elvén alapulva) kölcsönösségi rendszer-textúraként fogja át e vidék lakosságát. Az őrségi falvak társadalmának szociológiai-antropológiai 22 specifikumát az általunk vizsgált komasági rendszer, ill. a benne működő szimmetrikus struktúrák adják. Az erről a vidékről elköltöző kiszakad ebből a szociokulturális rendszerből, megtörve a 20 Lásd értelmezési kísérletünket a slágerkomaság kapcsán, és a 16., 17. lábjegyzet. 21 Lásd a cigányság kapcsán a 10. lábjegyzetet. 22 Vesd össze: Clifford Geertz: Az értelmezés hatalma. Századvég Kiadó Bp. 1994. ill. Borsányi László: A megfigyelési technikák az ethnológiai terepmunkában. Bp. 1988. (Különlenyomat az Ethnographia 1988. évi 1. számából) 210
