Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/4. (1995-1998) (Szombathely, 1999)

III. Az Őrvidék 1100 éve. Konferencia: Őriszentpéter, 1996. június 26–27. - Fülöp Ágnes: Keresztszülőség és komaság az Őrség néhány falujában

FÜLÖP Á.: Keresztszülőség és komaság az őrség néhány falujában pótolták a mulasztottakat. Volt olyan megkérdezett is, aki ugyanannál a gyermek­nél két paszitát tartott, ez nem is mondható ritkaságnak. Ennek oka lehet a pilla­natnyi anyagi helyzet gyöngesége, vagy a rossz időjárás. Vagy nincs elég pénz, vagy rossz az időjárás, vagy pl. kevés a hely a házban. Ezért, amikor a család pár hónap múlva több pénzhez jutott, vagy az idő jobbra fordult és a pajtában is tart­hatták a paszitát, megrendezték a másodikat, amelyre mindenkit elhívtak, akit ere­detileg is szerettek volna. A keresztszülő választás körei Fiataloknál elsősorban a gyermekkori és ifjúkori barátok, barátnők jönnek szá­mításba. Régebben meghívták az esküvőn résztvevő koszorúslányokat és vőfélyeket is, de ma már ez a gyakorlat nem él. A komaság mindig kölcsönös, tehát az ilyen fiatalkori barátoknál az előbb házasulok meghívják barátaikat ifjúkomának, azután azok visszahívják őket. Ez a legfontosabb kör, de emellett hívják a jó szomszédokat is, sőt újabban a rokoni körből is kiválasztanak egyeseket keresztszülőnek. Azelőtt ilyen rokonválasztás csak a katolikusoknál fordult el. „Ma már anyagi okok miatt némelyek inkább rokont választanak, noha igazi tekintélye csak a rokonságon kí­vüli keresztszülőnek van. A családtagot nem tisztelik annyira a gyerekek, azt még tegezik is. Azelőtt a keresztszülőt csak magázni lehetett." A nem házas keresztszülő elnevezése ifjú koma, ifjú komaasszony vagy egyes koma. Amennyi férfit hívtak, ugyanannyi nőt is választottak, hogy azért párban le­gyenek, mint a nyoszolyólányok és vőfélyek. A megkérdezettek közül mindenki élénken emlékszik még az említett szokásra, hogy a nyoszolyólányokat és a vőfé­lyeket is meghívták komának, noha már a gyakorlatban ez a szokás nem él. Az is csak elvi szinten létezik, hogy ugyanannyi ifjú komát hívnak, mint ifjú komaasz­szonyt. A gyakorlatban korántsem volt kiegyenlített a férfi és női keresztszülők száma. A meghívott ifjú komák és komaasszonyok egymásnak apró ajándékot is vettek, ahogyan a lakodalomban is szokás. Sok későbbi kapcsolat keletkezett, illetve erősödött meg a pasziták alkalmával. „Akikről tudtuk, hogy érdeklődnek egymás iránt, azokat párba állítottuk az ifjú komák között. De volt olyan pár is, akik csak a keresztelői lakoma idején figyeltek föl egymásra." A házas keresztszülőket páros komáknak hívták. Meg lehetett hívni özvegyeket vagy elváltakat is keresztszülőnek. Amennyiben ezek később ismét megházasodtak, növekedett a keresztszülők száma, ugyanis, az új házasfelek a házasságkötéskor automatikusan a házastársuk kereszt­gyerekeinek keresztszüleivé váltak. •• .. . i • A keresztszülői körből való kiesés okai Mivel a keresztszülővé választást részben a személyes barátság, részben a hely­rajzi közelség motiválja, a térben és kapcsolatban távollevők kevésbé kerülnek be a körbe. Kivétel ez alól, ha akad egy-egy olyan „fontosabb" ember, mint például a helyi állatorvos, boltos, aki népszerűségnek örvend, mert ez esetben ő szomszéd­ságtól vagy személyes barátságtól függetlenül gyakran válik keresztszülővé. „Volt 186

Next

/
Oldalképek
Tartalom