Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/4. (1995-1998) (Szombathely, 1999)
III. Az Őrvidék 1100 éve. Konferencia: Őriszentpéter, 1996. június 26–27. - Nagy Zoltán: Egy történeti kistáj, az Őrség néprajzi határainak vizsgálata
NAGYZ.: Egy történeti kistáj, az Őrség néprajzi határainak vizsgálata san vett Őrség falvait vizsgálja, de alkalmasint témánkkal kapcsolatban kitekintett az előbb említett geográfiai Őrség településeire is." A szorosan vett Őrség falvainak vizsgálatát egy kivétellel (Szaknyér) el is végezte, s még több települést is kutatott. „Az Őrségi falvak 2000-nyi portaállományát az alábbi 14 községben tettük vizsgálat tárgyává: Szalafo, Őriszentpéter, Ispánk, Kisrákos, Nagyrákos, Pankasz, Szarta, Bajánsenye, Kerkáskápolna, Kercaszomor, Magyar-szombatfa [!], Velemér [!], Gödörháza [!], Viszák [!]." Ugyanakkor a néhány , „Őrségi falvakra vonatkozó" statisztikai adat mellett szereplő, vagy kimaradó községnevek nem teszik egyértelművé a szerző az Őrség fogalmát. A „Magyarország művelési ágak szerint való terjedelme és foldjövedelmi, 1865" című szántót, rétet, legelőt, erdőt, szőlőt és nem termő földet összegző statisztikai felsorolásában például 18 község adataival találkozunk, ahol Szombatfa (!) szerepel, Kerkáskápolna viszont hiányzik! Máshol az zavaró, hogy a 18 község helyett mindössze 16 szerepel, de úgy, hogy Kercaszomor mezőgazdasági üzemstatisztikája 1895-ből így is, meg Szomoróc alakban is szerepel, de nincsen feltüntetve Kotormány és Bükkalja. Eltekintve Bíró Friderika szakmunkájában ragaszkodott a történeti Órség falvainak vizsgálatához, illetve a református községek néprajzi jelenségeinek megfigyeléséhez (Magyarszombatfa, Gödörháza, Velemér is ref. községek, Viszákon pedig 1836-ban 199 katolikus mellett még 140 református lakik) 34 . Szaknyér ellenben csaknem teljes egészében evangélikust!]... Úgy vélte, hogy az őrségi falvak tradicionális műveltségi jellege elüt a megye más volt jobbágyfalvainak fejlődési irányától. Ezt a különállást a szabad vallásgyakorlás kérdésköréhez kapcsolódó tradíciók meglétéhez kapcsolja. „A Batthyányak nyilván tudták - írja - hogy az Őrség feletti földesúri joghatóságuk ingatag alapon áll, ezért ...egyben-másban viszonylag engedékenyebbek voltak az örökösen renitenskedő őrségiekkel szemben. Nem érvényesítették például a 18. század elején az akié a föld, azé a vallás elvét, így az őrségi falvak megmaradtak protestánsoknak, ami jelentősen meghatározta a falvak szellemi arculatát. Ez a protestáns racializmus és puritanizmus a falvak lakáskultúrájára is rányomta bélyegét. " Tanulságos forgatnunk Pataky László 1990-ben megjelent, Az Őrség múltja a kercaszomon református egyházközség történetének tükrében címmel kiadott könyvét. Többek közt megtudhatjuk belőle, hogy az Őrségben a reformáció 1550 táján terjedt el. „Kerca a hozzá tartozó őrségi falvakkal Szomoróccal, Bükkaljával, Bajánházával, és az Őrségen kívül eső Felső- vagy Magyarszombatfával és Szerdahellyel együtt csatlakozott a futótűzként terjedő reformációhoz... 35 Az Őrség határvonalától, mely Kerca és Magyarszombatfa között húzódott, a délre eső „Tótság" magyar falvait: Felsőszombatfa, Alsószombatfa, Gödörháza, Kis-szerdahely, Velemér, Csekefa Vas megyei falvakat az őrségi nép kezdettől fogva Őrséghez tartozondónak tekintette "- írja a szerző. 36 Fényes Elek: Vas vármegye mostani állapotja Statisztikai és geográfiai tekintetben 1836. /Vas megyei levéltári fUzetek 4. Szombathely 1991/ Pataky László: Az őrség múltja a kercaszomori református egyházközség történetének tükrében. Megjelent az 1990. évi Őrségi Vásárra. Megjelentette az Őrségi Baráti Kör Szerk.:Vizi László Pataky i.m. 6. 158
