Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/4. (1995-1998) (Szombathely, 1999)

III. Az Őrvidék 1100 éve. Konferencia: Őriszentpéter, 1996. június 26–27. - Nagy Zoltán: Egy történeti kistáj, az Őrség néprajzi határainak vizsgálata

SA VARIA, 22/4 (Pars ethnographica) etnikai jelleget az építkezési módban, a ruházat és részben a nyelvi sajátságaiban látja.

23 Ellentmondásos és egyben önkényes az Őrség határainak kiterjesztése könyvének 14. oldalán. „Az őrségi községek lakosaiban ma is élénken él a történeti határok emléke, ezzel szemben a Rába mentén lévő külső községek lakosai egyáltalában nem számítják magukat őrségieknek, mégis Őrség néven[!] etnikai egységként [!] kezelhetjük a szentgotthárdi járás területének nagyobbik részét, de ide sorolhatjuk a körmendi járás kisebbik részét is. „Dömötör is hivatkozik Kogutowiczra." A történelem folyamán mindvégig közigazgatási egységként kezelt Őrség határait földrajzi elgondolások alapján lényegesen kiterjesztette, és a Dunántúl földrajzáról irt nagy munkájában 34 községet számlált az Őrséghez. Ily módon a történeti [sic.!] adatok alapján pontosan meghatározható területet északnyugat felé a Rába vonaláig, kelet felé Szőcéig, dél felé Domonkosfáig (ez utóbbi település azonban lésze a történeti őrségnek!) - kitolta." Ezt követően saját bővitési elképzelését is közli, amit részben történeti adatokkal is próbál alátámasztani.

24 Egy tanúkihallgatási jegyzőkönyvben a 60 éves farkasfai születésű Takáts János vallja, melyek az őrségi falvak. A tanú Kerca kivételével becsületesen meg is nevezi a községeket, melyekhez azonban Szombatfát és Ve lemért is hozzászámítja. Ezért írja aztán Dömötör, hogy „Sokan viszont -maguk az őrségiek is- az Őrséghez számítják Magyarszombatfa, Gödör háza, Velemér, valamint Csekefa [!] és Szerdahely[\] községeket is." Térképén azonban az utóbbi kettőt nem ábrázolja. Megjegyzi még, hogy „ezt a néhány községet az újabb időkben Belső-Őrségként emlegetik." Az adaptáció jogalapjait pedig névtani megokolásban látja, hiszen írja, hogy „bátran az Őrséghez számílhatjuk ezeket a községeket is, mert családneveik nagyjából megegyeznek a történeti Őrség községeiben élő régi családok neveivel." Ez azonban természetes is, mivel a felsorolt települések az Őrség népeihez hasonlóan protestánsok, így egymás között házasodnak évszázadokon át, csakhogy erről Dömötör itt nem tesz említést. Azt viszont megtudhatjuk, hogy ,Az évszázadok folyamán sok helyi sajátosságot kitermelő őrségi nép egységbe kovácsolódott és hatása környezetén is érezhető: ezért önállóan is meghatározható etnikai csoport.,, Majd így folytatja: „Az Őrség etnikai határait nyugodtan kiterjeszthetjük,környezete magyar községeire is, szorosabban véve tehát 18, tágabban véve.37 község tartozik az Őrséghez." . ,,. 23 Dömötör i.m. 18. 24 Dömötör i.m. 14. tanúkihallgatási jegyzőkönyv. 153