Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/4. (1995-1998) (Szombathely, 1999)

II. Hagyomány és korszerűség. A néptánc és népzenei hagyományok szerepe a nemzeti identitás formálásában. Konferencia: Körmend, 1996. május 25–26. - Galambos Ferenc Iréneusz: A magyar néptánc, népzenei hagyományok és a népdal identitás megőrző szerepe a burgenlandi magyaroknál

SA VARIA, 22/4 (Pars ethnographica) hemes játékokat, bölcsőcskéket, háromkirályokat bemutató, de énelckarok és tánccsoportok fellépésének is alkalmat adó hangulatos délutánt. Legutóbb szép színes népviseletben óvodások és kis elemisták kedves táncaiban gyönyörködhettünk. Radies Éva főiskolai tanár vezetésével magyar népdalokat tanuló és gyakorló csoport is létezik. Az idősebbek emlegetik, hogy a két világháború között a katolikus iskola igazgatója és a templom kántora Schwartz Hermann többszól; unú énekkart is vezetett s a katolikus fiatalok is játszottak színdarabokat. A katolikis templom búcsúját nyáron, augusztus 15-én, nagyboldogasszony ünnepén a szabadban tartották az alszegi vendéglőkben. Mióta az új templom elkészült az iskolai év bezárása napján - Péter és Pál napja táján - tartják, jó idő esetén ugyancsak a szabadban, ha rossz az idő a kontaktcentrumban, ahol máskor is - különösen farsang idején tartanak táncos mulatságot. Persze az utóbbi időben csak a modern táncok járják s a korábban még szokásos csárdásra sem kerül sor. Alsóőrre vonatkozóan ami a régebbi időt illeti ugyanazt kell mondanunk, mint Felsőőrnél: nincs rá konkrét adatunk bár biztos, hogy táncoltak és énekeltek régebben is. Nemespulai Pulay József kanonok-plébános 51 évig volt Alsóőr lelkipásztora (1868-1919). Érthető, hogy az utána következő Horváth János fiatalos lendülettel sok mindent kezdeményezett. Mindenekelőtt 19Í9-ben mégalapította a „Dalárdát", melybe mindjárt 80 legény jelentkezett, elsősorban a templomi ének föllendítésére, de világi énekeket is tanultak. Azután megindította a színjátszást. A plébániaihirdetőkönyvében 1920 karácsonyán olvashatjuk á felszólítás^ hogy este mindenki ott legyen a községi vendéglőben a „Betlehemi bakter'* előadásán, melynek szövegeit és énekeit az egykori szereplők igen öreg korukbán is niég tudták. Míg a tűzoltók a novemberi Katarin búcsú alkalmával rendeztek bált, a dalárda Szilveszterkor, melyen éjfélkor a párnás táncot járták. A dalárda tágjának lenni különben megtisztelést jelentett. Nem csak a templomi énekeket vezetik, meg a temetéseken szerepelnek, hanem a község minden ünnepségén. A 70 -es évek óta női kórusa is van a községnek, akik ugyancsak elsősorban az egyházi rendezvényeken (szentmisék, virrasztás) szerepelnek, de világi népdalokkal is, né iá a dalárdával együttműködve. Táncmozgalomról, magyar népi táncok tanulásáról, gyakorlásáról, bemutatásáról itt is csak a II. világháború utáni időben beszélhetünk. Farkas József iskolaigazgató, Wagner János tanítóval, - aki hegedűvel a zenét szolgáltatta - szerveztek először táncesoportot. A lányok ruhája fehér szoknya, piros pruszlik, zöld kötény volt, pártát is viseltek. A fiúknak is fehér gatyájuk volt ugyancsak piros mellénnyel. Többfelé is, szerepeltek, Burgenlandban és Stájerországban, így zarándokoltak el Máriacellbe is. A 60-as évek elején Gaál Károly, későbbi bécsi egyetemi tanár eredetileg két hétre tervezett kutatóútjából öt év lett Alsóőrött. Népdalokat is gyűjtött, de erről később szólunk;, itt csak azt említjük meg, hogy közben magyar néptáncot is tanított a fiataloknak. ,Az 1970-ben Debrecenben tartott első Anyanyelvi Konferenciához kapcsolódóan Budapesten néptánc találkozóra is sor került, erre Szeberényi ^ajós tanár, aki már évek óta vezetett egy német népi tánccsoportot a felsőlövői alls mi gimnáziumban, magyar tanítványaihoz még néhány alsóőri fiatalt is beszervezett akikkel gyor129