Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/4. (1995-1998) (Szombathely, 1999)

II. Hagyomány és korszerűség. A néptánc és népzenei hagyományok szerepe a nemzeti identitás formálásában. Konferencia: Körmend, 1996. május 25–26. - Pilipkó Erzsébet: A „határmentiség” traumái a kárpátaljai életben

PlLIPKÓ E.: A "határmentiség" traumái a kárpátaljai életben száma is. A magyar lakosságú terület az egykori Ung megyéből Csehszlovákiában maradt 16 helységhez csatlakozva északon Palló községgel kezdődik, és kelet felé haladva csaknem Ungvár városáig ér. Bereg megyénél a nyelvhátai délkeletre fordul (Munkácsot megközelíti, de nem éri el) egészen Nagyszőlősig Királyházánál elérve a Tisza vonalát. Ezen belül benépesítik a síkvidéki tájakat Tiszasalomontól, illetve Csaptól az Ugocsa megyei Nevetlenfaluig. Nagyszőlőstől keletre egészen Rahóig és Kőrösmezőig (Huszt, Visk, Técső, Aknaszlatina) a magyarság szórványban él.

4 A kárpátaljai magyar lakosságra vonatkozó demográfiai adatok napjainkig ellentmondásosak, mást mondanak a hivatalos összeírások és mást a különböző becslések. A kettő közötti különbözet abból adódik, hogy a felmerések más-más szempontok alapján történnek. A köztudatban úgy rögzült, hogy az 1919-ben elcsatolt Kárpátalja lakosságának közel egyharmada (kb. negyedmillió) magyar nemzetiségű. Még egy 1991-ben készült MTA - tanulmány is 239 ezerben határozza meg a kárpátaljai magyarok létszámát. Dávid Zoltán 1982-ben megjelent tanulmánya, Kárpátalja demográfiai helyzetét elemezve (kerekítve) 174 ezer lélekszámról beszél.

5 A cseh népszámláláskor 1924-ben azonban már csak (kerekítve) 104 ezer magyar nemzetiségűt dokumentálnak. A korábbi évtizedhez viszonyítva ez a megdöbbentően lecsökkent számadat S. Benedek András megállapítása alapján a tudatosan leszorított lakosságszám ellenére is közelebb áll a valósághoz, mint a köztudat negyedmilliója.

6 Az elcsatolt területeket ugyanis elhagyta a hivatalnokréteg és az értelmiség, a hivatásos katonák és politikusok jelentős része. Nem vették viszont nyilvántartásba a rendezetlen állampolgárságú magyarokat, az ugoesai görög katolikusok többségét pedig vallásuk alapján ekkoriban sorolták a ruszinsághoz. S legfőképpen, önálló nemzetiség lett a zsidó és a cigány. A 30-as évektxn kb. 120 ezer magyar nemzetiségű, illetve anyanyelvű élt Kárpátalján. 1945-re a háborús, és a háborút követő veszteségeket figyelembe véve ez a szám 92-95 ezerre csökkent, illetve a statisztikai mutató ennél is kéve »ebbet mutatott, mert akadtak, akik az elhurcolásoktól menekülve szlováknak vagy ruszinnak íratták be magukat. A fizikai létében veszélyeztetett kárpátaljai magyarság erre a történelmi kihívásra demográfiai robbanással válaszolt. Az 50-es évek elejétől több mint egy évtizeden keresztül az évi természetes népszaporulat meghaladta a 4 ezer főt, amely jóval az európai átlag felett volt. 1959-ben, az első szovjet népszámlálás már 146 ezer magyar nemzetiségűt és 20 ezer magyar anyanyelvűt tartott számon. A 60as évektől a csökkenő születésszám és az utóbbi évek nagyarányú kivándorlása miatt ez a növekedés lelassult, sőt napjainkra az 1979-es népszámlálás adataihoz viszonyítva a hivatalos számítások alapján a magyar nemzetiségűek .száma csökkent, a magyar anyanyelvűeké azonban gyarapodott. 1979-ben 158 ezer, 1989-ben viszont - amikor a szovjet népszámlálások történetében először, puszta bemondás alapján jegyezték be az űrlapokba a nemzetiséget - 155 ezer magjar nemzetiségűt dokumentáltak, míg ugyanezekben az években a magyar anyanyolvűekkel együtt 4 Dávid: 1982. 7. sz. 47., Ballá Gy. i.m.: 325. 5 Dávid i.m. 45. 6 S. Benedek i.m. 1993. 21-22. 116