Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/4. (1995-1998) (Szombathely, 1999)

II. Hagyomány és korszerűség. A néptánc és népzenei hagyományok szerepe a nemzeti identitás formálásában. Konferencia: Körmend, 1996. május 25–26. - Pávai István: A népi és nemzeti kultúra viszonyának néhány zenei aspektusa Erdélyben

SA VARIA, 22/4 (Pars ethnographica) A fenti dallamot azonban a legtöbb vidéken Erdélyben ma is magyarnak tartják,

33 a román népzenében kevéssé vert gyökeret,

34 a példa mindössze azt jelzi, hogy a városiasodás által elkezdődött az a hosszan tartó folyamat, amely ezt a dallamot is fokozatosan elidegeníti a magyarság kultúrájától. A jelenség azért is érdekes, mert egy pentaton ereszkedő kvintváltó tizenegy szótagos dallamról van szó, vagyis olyanról, amely a tudomány mai állása szerint a magyar népzenei hagyomány egyik legrégebbi rétegében gyökerezik. Érdemes megvizsgálni viszont azt is, hogy a román népzene kutatói hogyan vélekednek az ilyen és ehhez hasonló esetekről. Bartók már 1914-ben észrevette, hogy a román népzenében a szövegsorok legfeljebb (és leggyakrabban) nyolc szótagosak.

35 Ezt a tényt később a román kutatás is alátámasztotta, sőt Bráiloiu a tizenegy szótagos sorfajtát kifejezetten magyar jellegzetességnek tartja, amely hatására a román nyolc szótagos verssorok néha kibővülnek tizenegyesre, hozzáadott három szótagos toldalékok - „appendices trysyllabiques" - által, amelyek tartalmilag nem kapcsolódnak a nyolc szótagos szövegsorokhoz, rendszerint szövegpótló szótagokból állnak (la-la-la, hai-§i-hai stb.). Az ilyen sorokat tartalmazó román dallamokról írja: „Elle étirent l'octosyllabe, pour l'égaler f l'endécasyllabe hongrois, dont elles copient le rythme de désinence, tel quele pratiquent f satiété les chansons magyares modernes".

36 A magyar népzenében a tizenegy szótagos sorokhoz leggyakrabban г szöveghez alkalmazkodó ún. pontozott ritmus társul, amely leginkább az új stíítoú magyar népdal sajátja. A román szakirodalomban tehát elfogadottá vált az a mégálíapíl ás, riögy az erdélyi román népzenében eléggé gyakori 11 szótagos dallamsor magyar eredetű, s nyilván a csárdás múlt századi térhódításával függ össze. A Bräiloii utáni első román kutatónemzedék még tényként kezelte ezt a megállapítást. Később, a második bécsi döntés utáni években fölmelegített magyar kultúrfölény-elmélet ellenhatásaként megkezdődött a magyar hatások felülvizsgálata. Egy marosvásárhelyi folklorista; amikor frissen megjelent román dallamgyűjteményeiből átnyújtott számomra egy-egy példányt

37 megjegyezte, hogy csárdás ritmusú dallamok is vannak bennük, ezeket egykori tanára

38 biztatására tartotta szükségesnek hangszalagra venni, aki szerint nem kell kihagyni a gyűjtés során az ilyen, első látásra magyarosnak tűnő dallamokat, mert hátha utólag kiderül, hogy a csárdás mégsem magyar eredetű. A Ceausescu-korszak dákoromán kontinuitás-elméletének hatására az etnomuzikológusok újabb generációja egyre inkább magáévá tett i azt az elvet, amely szerint a mai Románia területén az ősidőktől fogva honos románság népi kultúrájában nem lehetnek idegen hatások, a szomszéd népek viszonylatában meg33 Domokos Mária 1995. 11. 34 Szenik Ilona 1982. 170-171. 35 Bartók Béla 1914/1966. 463. 36 Bráiloiu, Constantin 1954/1967. 108. 37 Confiu, Vasile 1992; 1993. 38 Tudor Járda, zeneszerző, egyetemi összhangzattan tanár, aki folklórkutatással is foglalkozott, s aki a hetvenes években a kolozsvári Zeneakadémia magyar nemzetiségű tanárai és hallgatói körében román nacionalista nézeteiről volt közismert. 107