Savaria - A Vas megyei Múzeumok értesítője 22/3. (1992-1995) (Szombathely, 1996)

Pásztor Adrien: A Csákberény-orondpusztai avar kori temető gyöngyleleteinek tipokronológiai vizsgálata

PÁSZTOR ADRIEN: A CSÁKBERÉNY-ORONDPUSZTAI AVAR KORI TEMETŐ GYÖNGYLELETEI... korszaknál korábbra. E keltezést a körbefutó vésett vonaldíszes orsógomb kronológiai hovatartozása is megerősíti. Állíthatjuk tehát, hogy a sír időrendje a gyöngysor összetétele alapján is megítélhető. Hasonló módon jól körülhatárolható a 259. és a 274. sírok relatív kronológiai helyzete. A 7. sz. második felétől - 7. sz. utolsó harmadában tömegesen és jellemző módon divatossá váló köles (kása) gyöngyök (KOVRIG 1963 143.), amelyek mindkét sír nyakláncán meghatározóak (1. színes tábla 3.56-64.), pontos korhatározó szerepet töltenek be. Az ún. közép avar kor jellemző típusai a világos sárga, sötétbarna, fekete színű köles gyöngyei az apró (D: 0.2-0.4) méretű szemesgyöngyökkel és a fekete színű bikónikus gyöngy (6. színes tábla 43.18.) társaságában (298., 411. sírok) szintén csak e korszakban fordultak együttesen elő. A 411. sír közel henger alakú, fekete és feketésbarna alapú/fehér vonalfolyatott gyöngyeihez hasonlót már láthattunk a korban közel álló 314. sírban (6. színes tábla 40.5.). E típussal együtt olyan kisebb méretű, fekete alapú, sárga hurokfolyatott (6. színes tábla 41.5.) gyöngyökkel együtt fordultak elő a nyakfuzéren, mint amilyeneket nagyobb méretben a 414. közép avar kori sírban is láthattunk (6. színes tábla 40.6, 41.4). A 411. sír vegyes öszetételű nyakfüzére egy kisméretű, szürkéskék színben irizáló dinnyemag alakú gyöngyöt is tartalmaz (6. színes tábla 46.1.). E gyöngytípus a temető legfiatalabb, 251. sírjának nyakláncán is megtalálható áttetsző, világoszöld színben (6. színes tábla 46.2, 4.). Azonban ennek a sírnak a füzére már egy teljesen más technológiával előállított gyöngytípusokból tevődik össze: a nagy alakú, középen bordás változatú, fekete vagy barna és sávos díszű dinnyemag gyöngyök (6. színes tábla 46.5-7.) a késői típusú amforákkal (6. színes tábla 47.) és a rusztikus felületű, szabálytalan alakúakkal (6. színes tábla 40.1 ; 1. színes tábla 3.66.) együtt dominálnak, bár mellettük még feltűnnek az előző korszak sárga és barna köles / kása gyöngyei is. A nyaklánc összetétele azonban minden kétséget kizárva igen késői, a 8. sz. második felétől a 9. sz. elejéig / harmadáig terjedő időszak divatját őrzi. ÖSSZEGZÉS A csákberényi temető gyöngyöket is tartalmazó, kronológiailag behatárolható sírjai a következő időrendi szakaszokban helyezhetők el: - 6. sz. utolsó harmada / 7. sz. első harmada: 18., 68., 104., 185., 186. sírok - 7. sz. eleje: 142. sír - 6. sz. vége - 7. sz. középső harmada (7. sz. első fele): 138., 154. sír - 7. sz. első harmada: 45., 61. sír - 7. sz. első harmada / második negyede (7. sz. első fele): 208., 224., 293., 310., 397. sírok - 7. sz. második negyede / első fele: 367. sír - 7. sz. második negyede / középső harmada: 69. sír - 7. sz. középső harmada / első fele: 55., 170., 300., 356. sírok - 7. sz. közepe / középső harmada: 176., 240., 349., 387. sírok - 7. sz. közepe / harmadik harmada: 421. sír - 7. sz. harmadik harmada: 201., 220., 228.,259., 274., 298., 406., 411. sírok - 7. sz. harmadik harmada / 8. sz. eleje: 314., 414. sírok - 8. sz. második fele / 9. sz. első harmada: 251. sír A szakaszok szerint a csákberényi közösség már a 6. sz. utolsó harmadától el kezdte használni a temetkezőhely et (1. térkép). A legkorábbi sírokat a déli és középső térségben, több ponton ásták meg, amelyek rozettás és martinovka típusú övvereteket (pl. 45. és 61. sírok), álcsatos, kettős pajzs alakú véreteket (pl. 397. sír) és színes szemes (pl. 18., 104. sírok), illetve nyugati germán kereskedelmi kapcsolatokat jelző, folyatott díszű gyöngyökkel tarkított nyakfuzéreket (pl. 185., 186. sírok) is tartalmaztak. A temető használata folyamatos volt a 7. sz.-ban. Ezt mutatják többek között a fogazásos díszű (pl. 348. sír) vagy a téglalap alakú, kivágott lemezű, poncolt felületű övveretek (pl. 154. sír), a germán női viseletet idéző, veretes övcsüngők (pl. 55., 356., 397. sírok), a kerek, szírmos díszű, lemezveretes fakapszulák (pl. 349., 397. sírok), a tausírozott övveretek (421. sír) és a hosszú divatot megélő, vegyes összetételű, főleg szemes és azok kísérő gyöngyeiből álló nyakláncok vagy a nagy lemezgömbös fülbevalók ezüst, bronz változatai. A közép avar kori sírok többnyire az ENy-Ny-i térségben sorakoznak, szervesen csatlakozva a korábbi temetkezésekhez. A 7. sz. második felében / utolsó harmadából származtatható tárgyak: címerpajzsos övveretek (pl. 201. sír) vagy az ékszerek között újdonságként feltűnő kislemezgömbös, granulált díszű arany függők korai típusú, áttetsző anyagú, világos színű dinnyemag alakú gyöngyökkel (406. sír), kisgyöngycsüngős fülbevalók (201. sír) és a zömmel köles szemekből fűzött gyöngysorok (pl. 259., 274., 298. sírok) vagy a 411. sír poncolt veretes öve, köles és az avar kor második felének gyöngydivatját idéző szürkésfekete / fehér vonalfolyatott, illetve a 414. sír színes gyöngyei között felbukkanó, kései fekete / sárga hurokfolyatott, hengeres rátétdíszű példányok jellemzik ezen időszak gyöngyös sírjainak emlékanyagát. A temető nagykiterjedésű lehetett, amely csákberényi avar kori falu folyamatos virágzását sejteti. A 8. sz.-ban észlelhető kronológiai hiátus a sírmező feltárat lanságából ered. így az észak-keleti szélen elhelyezkedő fiatalabb sírok - köztük az "S" végű hajkarikás, vegyes összetételű: többnyire köles, kései amfora és dinnyemag gyöngyös nyakláncú 251. sír - már csak a 8. sz. második fele / 9. sz. első harmada időszak viseletét képviselik. 49